Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

A MADÁR

A madár motívuma a „virágozó" fazekasság díszítményei között is elterjedt, szinte minden fazekasközpont alkalmazta termékein. A „madaras bütykös", „madaras tányér" pedig fogalommá vált, egy tárgytípust jellemző díszítménye alapján jelölt meg (20-25. kép). Az erdélyi, elsősorban kalotaszegi kályhacsempéken a kedvelt reneszánsz eredetű virágos díszítményeken gyakori szereplő a madár is, a virágtő két oldalán, vagy annak ágain ülve.

126 Olykor a kompozíciót a vízszintes tengely mentén is letükrözték, s így valóban szabályos, szimmetrikus díszítmény keletkezett. Ezeket a szembefordított mustráról „kártyamintásnak" is nevezték. Figyelemre méltó, hogy a 18-19. századi kályhacsempe minták feltűnő hasonlóságot mutatnak az egykorú faragásokkal, így a mángorlók, sulykolok és faragott fonóeszközök döntően ékrovásos díszítményeinek szerkezetével. A madár még a 20. században is állandó motívuma az erdélyi kályhacsempéknek, bár a kompozíció már elnagyoltabb, leegyszerűsített. Az ágon álló, medaillonba vagy keretbe foglalt madáralak azonban még az 1920-30-as években is szerepel pl. a széki kályhacsempéken

127 (19. kép). 19. kép. Kalotaszegi kályhacsempék (19. sz. második fele, 20. sz. eleje) A debreceni fazekasság termékein általános volt a virágbokor tetejére, vagy más főhelyre ültetett madár. Egy 1832-es datálású karcolt, festett és írókázott borospalackon pl. cserepes virágtő tetején ül a madárka (26. kép). A debreceni fazekascéh 1847-es boroskancsóján a szívformába foglalt „információk" két oldalán a karcolt-írókázott virágos ágakra ültetett szép formájú pávák leveles ágakat tartanak csőrükben. Török Ferenc 1832-es korsóján a levelekkel, virágokkal díszített szívforma tetején ül a madár. Tóth Bálint 1864-es nagy táljának közepén szabályos olaszkorsós virágtő ágaira festette a mester a két szembenéző madarat. A múlt század második felében az egyszínű mázaskorsókra a debreceni mesterek szívesen karcolták a virágkoszorúval keretezett nemzeti címert, me128 lyet szintén két madárka őrzött. 126 Vö. Végh Olivér 1977. 67-70., valamint Kós Károly 1972. 162., 178., továbbá Bátky ZsigmondGyörffy htván-Viski Károly 1928. 207. 127 Vö. Magyar Néprajzi Lexikon III. 1980. 608. lap rajzai 128 A debreceni fazekassághoz lásd: Szalay Emőke 1982. 432.; Domanovszky György 1981. 221. kép; Fél Edit-Hofer Tamás 1975. 425., 426., 435. kép