Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

A MADÁR

A madár más vidékek vászonhímzésén is általános motívum, többé-kevésbé beilleszkedve a növényi ornamentikába. A virágtöves-páros madaras szerkezet paraszti, lokális megfogalmazásait találjuk többek között a tiszántúli, színes gyapjúhímzéses párnahímzéseken (15. kép), a sárközi főkötőhímzéseken, de a torockói párnahímzéseken és a korai 117 matyó lepedővéghímzéseken is. Nyomon követhető a hagyományos szerkezet felbomlásával a motívumok mechanikus ismételgetése és térkitöltésre való alkalmasa is. Erre a mezőkövesdi matyóhímzés hatására kialakult bogácsi, szentistváni lepedővégeken talá118 lünk tanulságos példákat (16-17. kép). 16. kép. Pamuthímzéses lepedőszél (Szentistván, Borsod m. 19. század) 17. kép. Selyemmel varrott lepedőszél (Szentistván, Borsod m. 19. század) A 19. század végén és a 20. század elején kivirágzó legújabb stílusú lokális paraszthímzéseken - főleg a fehérhímzéseken és lyukhímzéseken - is helyet kapnak a páros madárkák, melyeknek alakja és kivitelezése erősen alkalmazkodott a virágos környezethez. A turai, a Galga-menti hímzéseken, a somogyi fehérhímzéseken találkozunk többek között jellemző példáival.

11 A szűr- és szűcshímzések erősen stilizált, zárt kompozíciós világában is - bár nem túl gyakran - feltűnnek a páros madarak. Kalotaszegi kozsókokon és palóc bőrmellénye117 Vö. Malonyai Dezső 1912.; Andrásfalvy Bertalan 1967.; Fél Edit 1976. 118 Vö. Magyar Néprajzi Lexikon IV. 1981. 659-661. képei; Domanovszky György 1981. 172-174.; Fügedi Márta 1978. 119 Vö. Varga Mariann 1982.; Petras Anna 1984.