Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

A művészetek állatábrázolásait alakító társadalmi, gazdasági, kulturális-vallási tényezők

A heraldikus ábrázolások a 17-18. század folyamán egyre több olyan helyen és tárgyon megjelentek, amely tovább sugározta és terjesztette ezeket a motívumokat újabb befogadó rétegek, így a városi polgárság és mezővárosok kézműves mesterei felé.

4 A művészeti stílusok közül a legmélyebb nyomokat a reneszánsz hagyta a népművészetben. Hatása sok vonatkozásban meghatározó mélységű, hosszantartó, sokoldalú és nagyon kedvező volt. Jelentős reneszánsz hatás mutatható ki népi építészetünkben. Még jelentősebb azonban a reneszánsz ornamentika hatása a népművészetre. A reneszánsz kor termékei a mintakönyvek, gazdag mustragyűjteményeikkel. Kiemelkedő forrás a jelentős reneszánsz iparművészet is, elsősorban az itáliai remekek, melyek nagy mennyiségben kerültek be az országba a politikai kapcsolatok, valamint a kereskedelem révén. A reneszánsz hatása tehát kétféleképpen nyilvánult meg a népművészetben: egyrészt az omamentális kompozíciókban, másrészt pedig az egyes motívumokban is.

43 Végül nem hagyható figyelmen kívül a kézművesipar sem, hiszen éppen az újabb kutatások állapították meg, hogy a falusi-mezővárosi kézművesség sokkal jelentősebb szerepet játszott a parasztság, a nemesség és a polgárság ellátásában, mint ahogyan ezt korábban becsülték. Ezek a szervezett keretek között kiképzett kézművesek alakították és továbbították a művészeti irányzatok motívumait, kompozíciós vázait - többek között a parasztság felé is. Amikor aztán a 18. századra fokozatosan elkülönült a városi iparosok egy rétege, amely már teljesen a paraszti vevőkör kielégítésére specializálódott, akkor ez a vásárlói ízlés lett a döntő. Mindez is hozzájárult a népművészetben a lehatárolt érintkezési körű helyi stílusok elkülönüléséhez.

44 42 Vö. Nagybákay Péter 1965. 139-204. és Bodo Sándor 1976. 165-187. 43 Balogh Jolán 1967. 150. 44 K. Csilléry Klára 1974. 194-200.