A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

FIATAL NÉPRAJZKUTATÓK II. KONFERENCIÁJA - Császi Irén: Csonthéjas gyümölcsök, magvak szerepe a gömöri temetkezési szokásokban

Csonthéjas gyümölcsök, magvak szerepe a gömöri temetkezési szokásokban A KLTE néprajz szakának hallgatójaként 1989-től kezdve kapcsolódtam be a gömöri területek kutatásába. A gömöri karsztvidék magyar faluja, Páskaháza a Csetnekpatak völgyében fekszik, a pelsőci fennsík nyugati és a Kónyár fennsík keleti lejtői közé ékelődve. Gyűjtésem célja volt Páskaháza halottkultuszának vizsgálata a halál előjeleitől a haldoklás, felkészítés, ravatalozás, búcsúztatás részterületekre bontva, a temetéssel, s a halott lelkével kapcsolatos hiedelmekkel zárva. Szakdolgozatomat e témából írtam Temetkezési szokások Páskaházán címmel. E dolgozatból kiemelten a koporsóba tett tárgyak közül a csonthéjas magvak, gyümölcsök szerepére vonatkozóan folytatok további adatgyűjtést. Kutatási beszámolóm célja felvázolni a csonthéjas gyümölcsök és magvak koporsóba helyezésének elterjedését a magyar és a szomszédos nyelvterületeken, ill. a finnugor népeknél, ezenkívül a XIX. századtól származó néprajzi adatok segítségével bemutatni, hogy miképpen tükröződik a szokás az anyagi és szellemi kultúrában, s hogyan értelmezhető. Kiindulási adatként gyűjtési területemen a ma is emlékezetben lévő cselekedet álljon itt: az öregek diót tettek a koporsóba, a dió mellé búzamagot, mogyorót is tettek papírzacskóban a halott lábához.

1 A szokást nemre való tekintet nélkül egyformán alkalmazták. Gömör területéről a gabonát már Banhoiomaeides említi gömöri gyűjtésében: egykor a sírba helyezett holttest mellé mindenféle termésből odatettek egy keveset.

2 Ipolyi Arnold és Róheim Géza is kitér e szokásra: Temes megyében a halottnak bort adtak, fejéhez körtét, almát, szilvát és más gyümölcsöt tettek, a sírra pedig kenyeret és más ételeket állítottak.

3 K. Kovács László gyimesi adata szerint, ha idegen földműves hal meg a gyimesiek között, akkor a ravatalon egy búzakalászt tesznek a halott hasára, jelezvén, hogy földműves volt.

1 Ugyancsak K. Kovács László írja, a keleti finnek közül a cseremiszek diót is raknak a halott zsebébe, „mondván odaérkezvén üdvözöld rokonainkat, a gyermekeknek küldünk általad csemegét, találkozván velük oszd szét közöttük".

5 A bolgárok egy kendő búzát adnak a halottnak útravalóul, de a temetés előtt mindenestől visszaveszik tőle, nehogy a ház szerencséjét eltemessék.

6 Kovács Béla a gyöngyöspatai templom műemléki helyreállítását megelőző régészeti feltárásakor, a szentély alatt húzódó XVIII. századi kriptában a vázak mellett cseresznye, őszibarack, kajszibarack, szilvamag, dió, mogyoró csonthéjas magvakat tárt föl.

7 A kriptát korábban már felbontották, a koporsókat, vázakat is megbolygatták, összekeverték, így bizonytalan, hogy a magvak milyen nemű halott mellett és a test mely részénél helyezkedtek el. E szokás ritkaságának oka volt. Halotti szokásaink tele vannak jelképekkel, varázshárító praktikákkal. K. Kovács László, Róheim Géza és Kovács Béla feltételezése a szokás értelmezésére, hogy a búza és a magvak a feltámadás jelképeként kerültek a halott mellé. A feltámadás és halhatatlanság jelképeként szereplő búza, ahol megjele-