A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)
KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - B. Perjés Judith: Egy 15. századi sodronyzománcos kehely restaurálása (Tapasztalatok a „hideg zománccal" történő kiegészítéshez)
2. ábra. A kupakosár sodronyzománcos mezőinek kiterített rajza Legalaposabban Beke László foglalkozott a sodronyzománc-kutatás eddigi eredményeivel, a technikával, elemezve az eredetét is. A sodronyzomácos emlékeket csoportokba foglalta és betűrendben sorolta fel a magyar és a magyar vonatkozású sodronyzománcos emlékeket, több mint kétszáz tárgyat. 1 Közöttük a kehely leírását is olvashatjuk. 2 A múzeumi leírókartoni feljegyzések nem sokat árulnak el a kehelyről. 3 Dr. Szőnyi Györgynek, a Miskolc-Diósgyőri Református Egyház lelkészének a tájékoztatása szerint, a miskolci egyház presbitériuma 1898-ban a Szinva parton megépítette az új főgimnáziumot (ma Zrínyi Leánygimnázium), a régi oskolát (Papszer 1. sz.; ma a Herman Ottő Múzeum épülete 4 ) jutányos áron eladta a városnak, múzeum és könyvtár részére. A múzeum létesítése és gyűjteményének növelésére a Diósgyőri Református Eklézsia 1916-ban adta az aranyozott ezüst, sodronyzománcos kelyhet a múzeumnak két egyszerűbb ezüstkehely ellenében. 3 A Beke által való tárgyleírást néhány adattal kiegészítettük, és így teljesebbé tehettük. 67x 9 A sodronyzománc a kehelynek a legjellegzetesebb ötvösdísze, a késő gótika ötvöstechnikai újdonsága. Az Olaszországból származó sodronyzománc a XIV. század legvégén honosodott meg hazánkban és a magyar gótikus ötvösség legnépszerűbb és legjellemzőbb technikája lett. Ezért magyar sodronyzománcnak is nevezik. 10 Főleg aranyozott ezüst tárgyakon a mustrát vékony, sodrott fémszállal alakították ki. A sodronyt általában úgy készítették, hogy az összesodort huzalpárt egyik oldalán