A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Lenkey István: Népi gyógyítás Alsószuhán

A növényi gyógyítás hagyományainak és ismeretének az összegyűjtésével a még ma is nyomon követhető gyógynövény ismeretet és annak felhasználását kívántam a teljes feledésbe merülés előtt megőrizni. Titokban szeretném, hogy a kisebb megbetegedések esetén ismét a „mindig kéznél lévőt" használnák a gyógyulás érdekében, hiszen az utóbbi egy-két évtizedben a természetes gyógymódok itthon is egyre inkább előtérbe kerülnek. I. A GYÓGYÍTÁSBAN FELHASZNÁLT NÖVÉNYEK ,,Ti zöld varázslók, virág-sámánok, virág-orvosok, gyönyörű gyógyítók, eleven gyógyszerek, szívér-tágítók, légzőszerv-tisztítók, ti tüdő-buzdítók, seb-forrasztók, fulladás-szüntetők, szemet-vidítók!" Juhász Ferenc: Virágok hatalma) [Megjegyzés: A növényeket alfabetikus sorrendbe sorolva a hozzájuk tartozó betegségekkel együtt adom közre. A növények besorolásánál a népnyelvi alak élvezi az elsőbbséget, azt követi a szakirodalomban ismert magyar, illetve latin elnevezés. Előfordul az is, hogy a népnyelvi és szakirodalmi megnevezés megegyezik. Azokban az esetekben, ahol több népnyelvi alak is van, ott az alfaAetikában az első előfordulásnál valamennyit felsorolom és az alfabetika megfelelő helyéről „lásd" utalással utalok vissza.] Ánizs, Pimpinella anisum Teaként használták szélhajtónak, görcsoldónak. - A köménymagot (lásd ott) helyettesítették vele, amikor a csecsemőnek fájt a hasa, hogy a bélmozgást megindítsák. Bábaguzsaly, zsurló, mezei zsurló, Equisetum arvense Teaként használták megfázás, köhögés, vesefájás, vesekő miatti görcsölés esetén, és vízhajtóként is. Beléndek, Hyosciamus niger Magját fogfájás gyógyítására használták. Parazsat vettek ki a tűzből, arra szórták rá a magot és annak füstjével füstölték meg a fogat, hogy a „pondró", mely a fogfájást okozza, kijöjjön. Bodza, Sambucus nigra A kelés (helyi szóhasználattal kilis) gyógyításának első fázisában „a bodzának a tetejit lehúzták és az alsó gyenge héját hozzákeverték a vaj, a vereshagyma, a sáfrány, a reszelt krumpli és az új pehely keverékéhez. Ezt főzték meg és rakták rá a kilisre." Bornyúfark, molyhos ökörfarkkóró, Verbascum thapsus Teáját köhögéskor itták, de jónak tartották heptikára is. Borzas repkény, lásd pokollapu Burgonya lásd krumpli Cinadónia, cinadória, fecskefű, vérbicska, vérehulló fecskefű, Chelidonium május Vérzés csillapítására, seb gennyesedés megakadályozására és mindenféle gyűlés gyógyítására használták általában. A nyílt seb vérzésének elállítására azért használták, mert begyógyította a sebet és nem hagyta elgennyesedni, kigyűlni. Főzetét bundapálinkába öntve gyomorfájáskor itatták. Cinadória lásd cinadónia Csalán, nagy csalán, Urtica dioica Leveléből teát főztek. Tövéből és szárából fürdőt készítettek reumásoknak. Zöld csalánnal csapkodták meg a fájós derekat, vállat. Fagyást fagycsípte csalánlevéllel kezelték.