A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Berecz József: Az első miskolci hírlap politikai arculata (1867-1870)

hirdetmények közlésére vállalkozó lap a vidék szükségének felel meg és hézagpótlóul tekintendő, ha időközönként a helybeli viszonyokról való értekezések közlésével a hirdetmények száraz sorát feleleveníti". A serkentési kísérlet egyelőre sikertelen marad. Pedig közben - 1864-ben - már a legközelebbi szomszédságban, Sátoraljaújhelyen is hetilap jelenik meg, Zempléni Híradó címmel. Miskolcon csak az alkotmányos remények újjáéledtével, 1866 végén következik el a rég áhított kedvező fordulat az „értekező hetilap" létrehozása ügyében. A sokoldalú tehetségű Rácz Ádám - akinek a nyomdájában jelent meg a hirdetési újság, s aki pontosan kalkulálhatta a kiadvány üzleti hasznát is - most már kockázat nélkül vállalhatta, hogy átvegye Falkenstein Ignáctól az Értesítőt, s tényleges hírlappá fejlessze azt. Előretekintőn időzítve, 1866 december derekán, a karácsonyi ünnepi készülődés, a bevásárlási láz, a megnövekedett városi forgalom idején csatolta hetilapja mutatványszámát a hirdetési újsághoz, BORSOD címmel, megőrizve az alcímben a megszokott Miskolczi Értesítő elnevezést is. Beköszöntő cikkében Rácz Ádám - mint egy személyben felelős szerkesztő és kiadótulajdonos - ezeket írja: „Rég érzett hiánya Borsod vármegyének, hogy nincs olyan közlönye, melyben közös érdekeink, pangásnak indult iparunk, gazdászatunk és kereskedelmünk megvitatására, annak elővitelére, vagy az oly számos bajok megorvoslására eszmecsere által tér nyittatott volna." Szerkesztői céljaként jelöli meg, hogy szellemi fórumot nyit „mindazoknak, kik hivatva érzik magukat a megyei közélet, gazdaság, ipar és kereskedelem érdekében síkra szállni... szóval a közjóra hatni." A sajtóműfaji értelemben elsőnek számító miskolci hírlap, a Borsod-Miskolczi Értesítő, 1867 januárjától jelenik meg heti rendszerességgel, csütörtökönként, egy középnagyságú egész íven, négy nyomtatott oldalon. A szerkesztő-mindenes, az akkor a harmincharmadik életévébe lépő Rácz Ádám már figyelemre méltó hírlapírói múltat is maga mögött tudhat. Első írásai a Vahot Imre szerkesztette - főleg a vidéki, romantikus hazafiságú olvasóközönség körében kedvelt - Napkeletben jelentek meg, de praktikus érzékére vall, hogy munkatársa egy időben a Borászati Lapoknak is. Munkabírására jellemző, hogy új hírlapját zömmel maga írja. A teljes nevével megjelent cikkein túl a Bors Szem álnévvel, valamint a -cz, -m, s a (x) csillag jelzettel szignált írások is mind tőle valók. A stíluselemzés azt valószerűsíti, hogy a nem szignált rövid jegyzetek, tudósítások, hírösszeállítások javarésze is tőle származik. Jó szervezőkészségét pedig az tanúsítja, hogy alkalmi munkatársakul meg tudta nyerni az akkori városi, s megyei közéletben kitüntetett szerepet játszó, hozzá hasonló szemléletű személyiségeket. Rácz Ádám nem politikai sajtóorgánumra, hanem a lap fejléce szerint ún. „társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny"-re kapta a lapengedélyt. A Borsod-Miskolczi Értesítő esetében is hamarosan kitűnt azonban, hogy a „politikamentes hírlap" merőben formális követelménye a gyakorlatban kivihetetlen. A valóságban nincs, nem lehetséges „politikamentes" újság. A Borsod-Miskolczi Értesítő az 1867-es kiegyezés jegyében született, s ez határozza meg politikai arculatát is. A lap már az 1867. február 21-i számában hitet tesz a kiegyezéses Deák-párt s az Andrássy Gyula vezette felelős magyar kormány mellett: „Nem kétkedés, hanem bizalom most a kötelességünk: nem visszavonuló némaság és közöny, hanem pezsgő élet és munkásság a közös célra... Semmi kétségünk benne, hogy Borsod megyének józan hazaszeretettől lelkesült polgárai teljesen érzik és méltányolják nemzeti alkotmányos jogaink ezen új diadalát..." Vezércikkben reagál Kun László ügyvéd a március 14-i számban „az alkotmány