A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Berecz József: Az első miskolci hírlap politikai arculata (1867-1870)

Az első miskolci hírlap politikai arculata (1867-1870) Az első miskolci hírlap létrejöttének körülményeit leginkább „a szegény embert az ág is húzza" mondással jellemezhetjük. Kun Miklós főbíró, a város első monográfusa az 1842-ben megjelent „Miskolcz múltja, jelene..." című munkájában már javasolja: bár városunkban jöhetne ki egy »Heti lap« melyben megyénket, városunkat érdeklő tárgyak komolyan megvitathatnának! Erre nekünk igen nagy szükségünk van! mert sok, igen sok a javítani való: az előítéletek, kötelességérzet hijjánya, részvétlenség, sat. derekasan meggyökereztek, úgy, hogy ezeket sajtó nélkül bajosan lehet kiirtani. - E vállalat a városunkban lévő Tóth Lajos könyvnyomó intézete által - melly ügyes kezelést tanúsító előhaladása s a csinosodásért méltán pártfogást érdemel - könnyű végrehajtású lenne. Ha netalán veszteség lenne e vállalat mellett, sokan részvények útján könnyen elviselhetnők." Kun Miklós javaslata kedvező fogadtatásban részesült, s a következő évre tervezték a laprészvénytársaság létrehozását - de „ez év július 19-én kiütött az iszonyú tűzvész, mely Miskolcot elhamvasztotta, így a lap is dugába dőlt..." - emlékezik vissza a majdcsak negyedszázaddal később realizálódott miskolci hírlap mutatványszámában, 1866. december 23-án az egykori javaslattevő. A lapalapítási terv megszületése és megvalósulása közötti időszakban csupán alkalmi hirdetési újságok láttak napvilágot Miskolcon, hosszabb-rövidebb megjelenési megszakításokkal. Ilyen az 1842 derekától 1848 végéig nyomon követhető Miskolczi Értesítő. (A szabadságharc idején, Szemere Bertalan felső-magyarországi kormánybiztosi működésekor ez az értesítő töltötte be az időszaki politikai közlöny funkcióját is, közölve egyebek között a kormánybiztos felhívását, s néhány hadijelentést.) Az abszolutizmus korában még hirdetési újságot sem adhattak ki Miskolcon. A politikai és gazdasági elnyomás enyhültével Falkenstein Ignácz jó helyzetfelismerő készséggel ismét életre kelti a Miskolczi tudakozó intézeti Értesítőt, s hamarosan új, közérdekű információk közlésével is igyekszik előfizetői táborát gyarapítani, s 1862. szeptember 4-től „Vegyes" felcímmel hírrovatot nyit. Ezenkívül az Értesítő napirenden tartja a város, a megye érdekeit hathatósabban kifejezni tudó tényleges hírlap kiadásának ügyét is. Annál is inkább, mert a szomszéd megyékben ez idő tájt már rendre terjednek a helyi újságok. (Heves megyét ekkor az Egri Posta reprezentálja, s országrésznyi táj lapja a Debreczen-Nagyváradi Értesítő.) A miskolci közvélemény ébresztését célozza hirdetési lapunk 1863. évi 33. számában, augusztus 4-i keltezéssel közölt írás. Érvei szakszerűen megalapozottak: „Hazánkban a középponti lapok... országos érdekben működvén, a vidéki érdekek megvitatására a megyei és városi közlönyök nélkülözhetetlenek... egy vidék értelmi fejlettségének mértéke lapjának állása; egy vidéki lap létezése már csak azért is, hogy az értelmi fejlődés minél tágabb teret nyerjen, s elhasson a nép minden rétegébe, múlhatatlanul szükséges." Ám a cikk a továbbiakban igencsak elmarasztalón minősíti az itteni feltételeket: „Miskolcon, hol egy vidéki heti közlöny pártolók hiányában létre nem hozható, a