A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Dobrossy István: A miskolci „lisztes mesterségek": kenyeresek, perecesek, zsemlesütők, kenyér- és tésztagyárak történetéhez

< 4. kép. Kardos Jenő hirdetménye a Miskolci Kenyérgyár Rt. megalakulása előtt, 1918-ból saját tulajdonunk. Szikszón, Abaújszántón, Forróencsen, Szerencsen, Mádon, Zomboron és Tállyán vidéki fióklerakatokat létesítettünk, mellyel üzleti hálózatunkat kiterjesztettük a szomszédos Abaúj és Zemplén vármegyére is. Vidéki fiókjainkkal saját teherautóinkkal bonyolítjuk le a napi forgalmat."

37 1926/1927-ben lényeges változások következtek be az igazgatótanácsban: Tarnay, Pellegriny, Halmos, Engel, Tannenbaum lemondott, Rosenthal pedig meghalt. A részvénytársaság ezért megszűnik, s Kardos Jenő 1928-ban bejelenti, hogy az üzemre felszámolási bizottság kijelölését kéri. A város kenyérgyára mindössze fél évtizedig üzemelt. A pékmesterséghez, a kenyérhez is kapcsolódik egy sajátos vállalkozás, ami minden bizonnyal a háborús időszak szüleménye volt. Bemutatása azért kívánkozik ide, mert a maga nemében az első ilyen jellegű vállalkozás volt Miskolcon: „Tészta áru gyár Részvénytársaság" (1915-1917). 1915. augusztus 15-én tartotta alakuló közgyűlését a Csabai kapuban. Kezdeményezője, s első igazgatója Bán Sándor pékmester volt. A hét részvényes között a szavazati arány a befizetett részvények szerint oszlott meg. Részvényesei Lichteinstein Dezső, Lischeinstein Lajos, Zartl István, Ligeti Arnold, Klein Móric és Hanz Lajos voltak.

38 Az 1915. szeptember 15-én kiállított ipari törzskönyv szerint az üzletvezető ifj. Zartl István, s a cég a Belegrád u. 1. szám alatt működik.

39 Még ebben az évben megváltozik az üzem telephelye, átköltöznek a Széchenyi u. 133. szám alá (a mai számozás szerint Széchenyi u. 111. sz.), s Zartl helyett az üzletvezető Bán Sándor lesz. Üzleti körük először tésztából előállítandó termékekre vonatkozik, így tarhonyára,