A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Dobrossy István: A miskolci „lisztes mesterségek": kenyeresek, perecesek, zsemlesütők, kenyér- és tésztagyárak történetéhez

5. Acép. Felsőmagyarország egyik legnagyobb kenyérgyárának reklámja 1929-ből 2. kép. A gyáralapító Nagy Andor édesapjának iparigazolványa 1901-ből 1942 október-1944 szeptembere között a gyártelep egészét a Vas-, Acél- és Gépgyárak diósgyőri cége bérelte. A cégbírósági iratokból kiderül, hogy a gyárat azért kellett időlegesen leállítani a tulajdonosnak, mert mint zsidó származásút kizárták a hatósági lisztellátásból, s ezzel lehetetlenné tették az üzem működését. (3. kép) A későbbi állami sütőipar magva Miskolc térségében a Vasgyári Sütőüzem lett. Ez 1949. július 1-től önálló vállalatként, Miskolci Kenyérgyár Községi Vállalat elnevezéssel működött. Ezt követően kezdődött el a magántulajdonban lévő üzemek államosítása, amely 1952 végén fejeződött be. Nagy Andor egykori kenyérgyárának helyén alakult ki a Miskolci Sütőipari Vállalat központja.

33 Miskolczi Kenyérgyár Rt. (1923-1928) A cég alakuló közgyűlését 1923. augusztus 8-án tartotta. Az alapítók és a részvényesek száma mindössze 11 fő volt. A vállalkozás időtartama 40 évre szólt, s feladata kenyér, fehérsütemény, keksz- és tésztatermékek gyártása volt. Az üzletkörre vonatkozó egyik pont a mezőgazdasági nyerstermékekkel (burgonya, liszt) való nagytételű kereskedést fogalmazta meg.

36 A vállalkozás 1923 októberében tovább bővül, fűszer- és gyarmatáru-kereskedéssel is foglalkoznak. Alaptőkéje ekkor 30 millió forint volt. Az igazgatóság tagjai között találjuk Tarnay Gyula nyugalmazott főispánt, Kardos Jenő kenyérgyári igazgatót, Rosenthal Gusztáv igazgatót, Tannenbaum Sándor igazgatót, Engel István fakereskedőt, dr. Domán Aladár ügyvédet, dr. Halmos Géza bankárt és Pelligriny Félixet, a „Futura" igazgatóját. A legfőbb részvényes Kardos Jenő, aki a részvények egyharmad részét vásárolta meg. Korábban a Zsolcai kapuban (Vay út 6. szám) neki saját üzeme is volt, s ezt vásárolta meg a részvénytársaság. (4. kép) Figyelmet érdemel az 1925. évi beszámoló következő részlete: „Még megalakulásunkkor egyetlen fiókkal rendelkeztünk, ma már Miskolcon öt fióküzletünk van, melynek berendezése