A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Dobrossy István: A miskolci „lisztes mesterségek": kenyeresek, perecesek, zsemlesütők, kenyér- és tésztagyárak történetéhez

Mündel Fülöp pékségének működésére 1876-1902 között vonatkoznak adatok.

24 Steinhof Mór kenyérsütödéje a Szentpály és Ősz utcák sarkán állt, s 1895-ben alapították. Feljegyezték róla, hogy a legelsők egyike volt, aki Miskolcon a pékipari gépeket meghonosította. Egyben konzervatív mesternek tartották, mert mindvégig megmaradt az ún. magyar kemencénél, s ebben gyártotta speciálisnak nevezhető házi kenyerét. Az 1930-as évek közepén feljegyezték az üzletet vezető Sándor fiáról azt is, hogy „szombati lakodalmi és alkalmi kalácsainak jó hírük van évtizedek óta."

2? Schőn Ágoston és fia péküzeme 1896-tól működött a Győri kapuban. Fióküzlete nemcsak helyben, hanem a Vörösmartyn és a Martintelepen is volt már az 1930-as években. Termékeit növényolajjal készítette, s a pékség fel volt szerelve gőzkemencével, szitáló és kiflisodró géppel. Forgalmára abból is lehet következtetni, hogy 12-15 állandó segéd és szakalkalmazottal dolgoztak.

26 A város egyik legmodernebb és legnagyobb üzeme Fógel Bertalan gőzsütödéje volt az Arany János utcán. Az üzemet 1898-ban alapították, s ez 1929-ig működött a korabeli berendezésekkel. A tulajdonos fia ekkor tért haza franciaországi tanulmányútjáról, s az ott szerzett tapasztalatok alapján átépítették a műhelyt. 1934ben az üzem teljesen villamos energiára volt állítva, s a korabeli leírások kiemelésre méltónak találták azt, hogy gép szitálja a lisztet. Volt dagasztógép, s francia mintára gőzkamrában kelt a tészta. Egy egész termet betöltő, hármas gőzkemencében sült a kenyér. Specialitása a sós, francia kenyér, a zsúrkenyér, a tejes kalács és a briós volt.

27 A fenti sorok, vázlatos üzemleírások érzékeltetik, hogy folyamatosak voltak a változtatások, igény volt a gépesítésre, az új technika és technológia befogadására. Az élelmiszeripart, közvetlenül a kenyérgyártást forradalmasította az 1863-tól használt élesztő. 1867-ben megjelentek az első gépek: darálók, burgonyanyúzók (hámozok), a fatekenőt felváltotta a dagasztógép. 1896-ban próbálták ki - visszaemlékezések szerint Miskolcon az első dagasztógépet. A 20. század tízes éveiben megjelent a kiflisodró gép, s a háború utáni években az új építésű sütödéket új gépi berendezésekkel szerelték fel. A 20. század első felében, pontosabban 1915-1949 között Miskolcon a magánpékségek száma 35-40 között változott, s mellettük két gyárszerű vállalkozás üzemelt. 1912/1913-ban 35 pék volt a városban, 1949-ben 38 műhelyt írtak össze, 1952-ben az államosítás időszakában 50 péket vettek lajstromba, s közülük az év első négy hónapjában 19-et államosítottak.

28 1913-ban 35 pékmester látta el Miskolcot kenyérféleségekkel. Az alábbi felsorolásból jól érzékelhető, hogy a pékségek viszonylag egyenletesen oszlanak meg a város területén. Számszerűen talán a Vörösmarty utcán vannak a legtöbben, hatan, de ez összefügg a környezettel, főleg a Gordonnal, a mesterutcák környékének zsúfoltságával. Asimovics Angel (Vörösmarty u.), Bieber Ábrahám (Vörösmarty u.), Birn Jakab (Füzes u.), Burghardt József (Avas), Csabai Dezső (Petőfi u.), Engel Sámuel (Vay Zsolcai kapu), Filep Ágoston (Toronyalja u.), Fógel Bertalan (Arany J. u.), Fógel István (Szentistván u.-Bársony J. u.), Friedmann Mór (Zsolcai kapu), Klein Herman (Szentpéteri kapu), Klein Jakab (Szentpéteri kapu), Katz Dezső (Petőfi u.), Lehner Ignác (Vörösmarty u.), Marton Testvérek gyára (Hunyadi u.), Michaelisz József (Verbőczy u.), Misuth József (Vörösmarty u.), Neumann Pinkász (Újvilág u.), Nikodém János (Búza tér), Paczauer Samu (Kossuth u.), Rick András (Szentistván u.), Rothmann Ede (Szemere u.), Sapkás Ferenc (Győri kapu), Schwarz József (Petőfi u.), Schwarz Herman (Tetemvár), Schwarzenfeld Ferenc (Petőfi u.), Schön Ágoston (Major u.), Sterity Gyenati (Vörösmarty u.), Stonanovits Kálmán (Vörösmarty u.), Szabó Gábor (Verbőczy u.), Tóth Ferenc (Serház u.), Türkischer Márk (Tetemvár), Zeicher Márk (Széchenyi u.) és Weisz Herman (Szirma u.). 1915-ben - s ebben már a háború is szerepet játszik - megalakul a Miskolci Pék