A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Jármay Gyula: Orvoslás Miskolcon a 17-18. században. (Eszenyi Miklós bevezetőjével)

Kezdetben vidéken kevés orvos működött, de később a rendezett városi állapotok vonzották az orvosokat és az eddigi három chirurgus-kuruzsló mellé diplomás orvos és vizsgázott chirurgus telepszik le. Az első letelepedő orvosokat nagyon megbecsülték. Trangus Illés dr. „excellens medicináé doktor uram" kérvényét, hogy a maga fundusán letelepedjen és ott patikát is „erigálhasson", a Miskolci Városi Tanács szívesen engedélyezte. Ma már furcsán hangzik, hogy a magyar orvos címe a XVI. sz. elejétől a XVIII. sz. második feléig az „excellenciás" titulus volt. Trangus Illés 1735-ben Miskolcon a Czikó (Kossuth) utcában lévő Busa kőházban lakott, majd feleségül vette a lőcsei neves orvos, Rayman János Ádám leányát, Máriát, rövidesen pedig a Fő utcán vett házat (Széchenyi u.) és itt nyílt patikája is. A kapcsolat révén Raymantól megtanulta és 1736-ban már maga is végezte a himlőoltást (60 évvel Jenner előtt!). Hogy az eljárás milyen módját választotta Trangus Illés, az nem állapítható meg, mert az ilyen szakmai titkokat gondosan őrizték.

1

' Ugyanez időben szerepel az adólajstromban Nagy István felcser is, aki az Újvárosban (Búza tér környéke) folytatott seborvosi tevékenységet (sebmetszést, foghúzást, érvágást, csontrakást, kenetkészítést stb.). Ekkor már a seborvos is vizsgát tenni tartozott és magister (mester) cím illette meg. 1752-től a megyei fizikus (főorvos) évi fizetése 300 frt. (mint a főjegyzőnek), a chirurgus évi 60 frt.-ot kapott, a hóhér 80-at. Az orvos nappali kihívása 5 garas, az esti 6 garas (idegenek kétannyit tartoznak fizetni). A seborvosi árszabvány: ficam helyretétele 2-5 frt., amputáció, boncolás 3-6frt., koponyasérülés kezelése 8-30frt., katéterezés 10garas, érvágás 5 garas. A már említetteken kívül 1760-ban Miskolcon működött Cassai György Mihály, majd 1772-ben Domby Sámuel.

1(1 Vele együtt végzett Utrechtben Wesprémi István, a kor neves orvosa, orvostörténetíró, aki baráti kapcsolatban volt Dombyval és gyakorta járt Miskolcra. Híres alchimistája volt Miskolcnak gr. Török Lajos személyében, aki 1771ben alapította a „miskolci virtusos kozmopoliták" szabadkőműves páholyát. Török a bölcsek kövét és az egyetemes panaceát kereste.

11 „Kísérleteire minden vagyonát ráköltötte" - írja róla veje, Kazinczy Ferenc. JÁRMAY GYULA JEGYZETEK 1. Ez a mai Rákóczi utca-Kandia utca sarok. 2. Reformátusok kórháza. 3. Lukinich Imre: Bethlen Farkas, a történetíró éleiéhez = Irodalomtörténeti Közlemények, 1912, 22. évf., 467-472. 4. Próbálta = tapasztalta. 5. Wertner Mór: Die Pest in Ungarn 1708-1711. - Leipzig, 1880. Egyébként Vak Bottyán kuruc generális is ez idő tájt hunyt el pestisben. 6. Linzbauer Ferencz: Codex sanitario-medicinalis Hungáriáé ab incunabulis Regni usque ad nostra tempóra, studio et opera... congestus. Tom. I. — Budae, 1852.-612-616. 7. Uo., Tom. II.-155. 8. Uo.,Tom. VII. 9. Teu-Csiu-Fa Kr. e. 500-ban írt munkája szerint a kínaiak már évezredek óta végezték úgy, hogy a himlőnyirokba mártott gyapotot az orrba dugták. Ahmed Kitabi írása szerint a XIV. század elején az arabok és a törökök általánosan alkalmazták a himlőoltást. Rayman a Lőcsén átvonuló izmaelita kereskedőktől értesült a védekezés módjairól és sajátította el a keleti orvosok eljárását. 10. Ld. Gyárfás Ágnes: Doktor Domby Sámuel lakóháza Miskolcon. In: A miskolci HOM közleményei 10. Miskolc, 1982. -42^50. Uő.: Domby Sámuel, a bábaképzés,a gyermekgyógyászat és a gyermeknevelés első tudományos művelője megyénkben = Borsodi Művelődés, 1981., 4. sz., 83-87.; Uő.: Domby Sámuel. Borsod vármegye főorvosa, az első modern bábakönyv szerzője = Orvosi Könyvtáros, 1975., 15. évf., 2. sz., 209-215. 11. Erről ír Neue durch Erfahrung bewahrte Theorie der Heilkunde nach kosmologisch-fysiologisch-chemischen Grundsätzen. - Kaschau, 1803. munkájában.