A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)
KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Gavallér Pál: A bányászszerszámok első magyar megjelenése pecséteken
A bányászszerszámok első magyar megjelenése pecséteken A Hont megyei Selmecbánya történetét már Krisztus óta nyomon tudjuk követni. Ekkori neve: Vannia a quad nép Vannius királyától ered. Kr. u. 51-ben a rómaiak vették birtokukba. Korai okleveleink a szláv Bana elnevezést használják, innen a magyar Bánya - Selmecnél elnevezés is - szóhasználat. 745 körül itt a morvák vetik meg a lábukat. 1 Honfoglaló magyar elődeink fejlett ötvösművészete tanúsítja, hogy - különösen az aranyat és ezüstöt - a megmunkálandó fémeket nem idegenektől vásárolták 2 , hanem maguk bányászták már a Kaukázusnál tartózkodás idején is. A Kárpát-medencében pedig folytatták. Balbinus Bohuszláv cseh krónikája arról tudósít, miszerint 953-ban őseink a morvák szövetségében elfoglalták a Kuttenberg környékén lévő cseh ezüstbányákat és tíz éven keresztül maguk művelték 3 . Sumla mellett, Preszláv bolgár város 969 körül jelentős piaca a magyar ezüstnek. 4 De rézből is jelentős mennyiség került eladásra, mert a hainburgi vámszabályok a magyar réz mázsájára hainburgi polgároknak két, idegeneknek három pfenig vámot rótt ki. 5 Az 1190. évi steint vámszabály pedig a réz mellett magyar ólomról is említést tesz. 6 Az elmondottak jól tükrözik azt a tényt, hogy a többi jelentős bányaközpontunkkal együtt Selmec is a honfoglaló magyarság által művelt bányák közé tartozott, melyet maguk a magyarok müveitek hozzáértéssel. Tehát bányászatunk egyidős megtelepedésünkkel, ami pedig fontosabb mindennél: nem kellett idegen segédlet ahhoz, hogy őseink éljenek a birtokba vett haza kincseivel. Városi szabadalommal először II. Endre (1205-1235) látta el 1217-ben. 7 A király bányavárosa volt. Egyes történészek véleménye szerint már a tatárjárás előtt voltak német bányatelepesek itt. Mi azok álláspontjával értünk egyet, akik csak az 1242. évtől kezdve datálják megjelenésüket. Ezt támasztja alá: az ismertek közül a legrégibb írott bányajog, az 1244-es német nyelvű selmeci bányarendtartás, melyet IV. Béla (12351270) megerősített. A bevándorlók eredeti hazájukban (szóbéli) szokásjogként éltek ezzel, melyet számukra az akkor még idegen magyar földön királyukkal szemben csak akkor gyakorolhattak, ha írásba foglalták és a királlyal megerősíttették. 8 A tatárjárástól datált betelepedésük mellett szól az is, hogy II. Endre (1205-1235) az általa adott 1217-es szabadalom mellé rendelte volna - a nyilván igényelt - írott bányarendtartásukat is. 9 Egyúttal előbbiekből az is következik, hogy ugyanattól az időtől datálhatjuk Selmec német elnevezéseit is: Schebnitz, Schemnitz. E bányajogával együtt jól jellemzi Selmecet az is, hogy Körmöc- és Újbánya kivételével a többi alsó-magyarországi bányaváros is magáévá tette a selmeci bányajogot. 10 De mintául szolgált ez a felső-magyarországi bányavárosoknak is. Nagy Lajos (1342-1382) itt tartózkodott 1370-1381 között, 1381-ben kivált mint lengyel király is. 11 A középkori társadalom alapvetően meghatározó közéleti tényezője, az egyház is minősítette egy-egy település, város súlyát. Ha a korabeli egyházvezetés szempontjából nem is mondható kiemeltnek a város plébániája, tekintélyességét mégis egyértelműen bizonyítja Gerardus plebanus de Bana. Több Rómában járó legátus tagja. 12 Márpedig