A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Rémiás Tibor: Egy (eddig) meg nem jelent várostörténeti monográfia viszontagságai

E városok gyakorlatát követve, és azt méltatva a monográfia Miskolc esetében is öt kötetre terveztetett. Javaslata a köteteket átfogó címe, a következő volt: „Miskolc város történeti monográfiája". Terjedelme szövegében 250 szerzői ívre rúgott volna, amit 15 ív illusztráció egészített volna ki. Szakmai vonatkozásában mindez átfogta volna Mis­kolc rövid geográfiai és régészeti áttekintése után, 1365-től, Miskolc mezővárosi rangra emelkedésétől a legújabb időkig, a legmélyebb részletezéssel a város múltját. A terve­zetet figyelembe véve az /. kötet a kezdetektől 1702-ig, a város földesúri függésétől történő megváltásig követte volna nyomon Miskolc múltjának történéseit és adta volna azok szakszerű elemzését, míg a //. az 1848/49. évi szabadságharc végéig, a ///. az I. világháború befejezéséig, a IV. a II. világháború puskaropogásainak elhallgatásáig terjedt volna, és végül az V. az azt követő, de csöppet sem csak békés időszakról kívánt szólni. A monográfiába bedolgozó munkatársak koordinálását, az e munkával kapcsola­tos valamennyi szervezési teendőket a miskolci Herman Ottó Múzeum vállalta magára. Javaslati szinten már ekkor létezett - a már napvilágot látott várostörténeti monográfiák sémáját követve - a társadalmi szerkesztőség és a szakmai szerkesztőbizottság névsora, de a felkérésre kerülő szerzők konkrét kijelölése nem. Elviekben megegyezés ugyan született - a későbbi diskurzusok alatt is - arra vonatkozólag, hogy a kötetek szerzői ­akikkel 1987 májusig kellett volna megkötni a megbízási szerződéseket - a helyi, a fővárosi és a debreceni kutatói intézmények kollégáiból állna össze. 1986-ban a város tanácsa felé megfogalmazott előterjesztés - a fentieken túl - tartalmazta az egyes kötetek megjelentetési határidejét (I. és II. kötet: 1991/92., III. és IV. kötet: 1994/95. és az V. kötet: 1996/97.) és költségvonzatát (kötetenként 1 millió) is. Az előterjesztést tevő az alapkutatások finanszírozására évi 200 ezer Ft-ot ígért megszavazhatónak, és a tanács vezetése számára is elfogadhatónak. A múzeum igazgatója ezen utóbbi számít­gatásával fején találta a szöget, hisz 1987-től a kért összeg folyamatosan érkezett a múzeum számlájára. Az alapkutatásokra és az előtanulmányok kötetben történő meg­jelentetésére szánt összeg folyósítása azonban 1990-ben befagyott. Azóta mecenatúrák és alapítványok függvénye a monográfia előtanulmányainak elvégzési üteme és publi­kussá tétele. A miskolci várostörténeti munka hosszú, már-már végeláthatatlannak tűnő fonala tovább gömbölyödik. Egy röpke hét leforgása alatt két írásbeli reagálás is készült a fentiekben részletezett előterjesztés kapcsán. Ruszoly József, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Jogtörténeti és Jogelméleti Tanszékének vezetője javaslatait, előre­vivő kifogásait 1986. november 17-én keltezett észrevételeiben fogalmazta meg. Szor­galmazta az alapkutatások szükségességét, javasolta, hogy minden kötet rövid, krono­logikus eseménytörténeti áttekintéssel kezdődjék, ami az eddigi várostörténeti munkák hiánya. Az V. kötet történeti korszakhatárát 1949-ben vagy 1956-ban látja indokoltnak megjelölni, amit utána szociológiai és politikai áttekintés követne. Követendőnek tartja Miskolc történetének vizsgálatát, a hozzákapcsolt, csatolt más, kisebb települések múlt­jával együtt áttekinteni, kitérve ezek kölcsönhatásaira, együttélésük esetleges nehézsé­geire, azaz átfogóan kell szemlélni a teritorialitás kérdését. Az előtanulmányok, az alapvető forrásközlések, vagyis az előmunkálatok véleménye szerint is a hatalmas vál­lalkozás kezdetét kell, hogy jelentse. Konkrét, személyi javaslatai is vannak a város közigazgatásának és igazságszolgáltatásának történeti kutatása terén. Az előmunkála­tok alapos elvégzése és esetleges elhúzódása miatt 10 éves intenzív kutatómunka után (19% végétől) jelenhetnek csak meg a kötetek. így 2000-re valamennyi kötet napvilágot láthat. Jómaga előzetes felkérés után, szívesen részt vállalna a szakmai szerkesztő bizottság munkájában. Az előzőhöz képest két nappal később, 1986. november 19-re elkészült Csorba

Next

/
Thumbnails
Contents