A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Rémiás Tibor: Egy (eddig) meg nem jelent várostörténeti monográfia viszontagságai
E városok gyakorlatát követve, és azt méltatva a monográfia Miskolc esetében is öt kötetre terveztetett. Javaslata a köteteket átfogó címe, a következő volt: „Miskolc város történeti monográfiája". Terjedelme szövegében 250 szerzői ívre rúgott volna, amit 15 ív illusztráció egészített volna ki. Szakmai vonatkozásában mindez átfogta volna Miskolc rövid geográfiai és régészeti áttekintése után, 1365-től, Miskolc mezővárosi rangra emelkedésétől a legújabb időkig, a legmélyebb részletezéssel a város múltját. A tervezetet figyelembe véve az /. kötet a kezdetektől 1702-ig, a város földesúri függésétől történő megváltásig követte volna nyomon Miskolc múltjának történéseit és adta volna azok szakszerű elemzését, míg a //. az 1848/49. évi szabadságharc végéig, a ///. az I. világháború befejezéséig, a IV. a II. világháború puskaropogásainak elhallgatásáig terjedt volna, és végül az V. az azt követő, de csöppet sem csak békés időszakról kívánt szólni. A monográfiába bedolgozó munkatársak koordinálását, az e munkával kapcsolatos valamennyi szervezési teendőket a miskolci Herman Ottó Múzeum vállalta magára. Javaslati szinten már ekkor létezett - a már napvilágot látott várostörténeti monográfiák sémáját követve - a társadalmi szerkesztőség és a szakmai szerkesztőbizottság névsora, de a felkérésre kerülő szerzők konkrét kijelölése nem. Elviekben megegyezés ugyan született - a későbbi diskurzusok alatt is - arra vonatkozólag, hogy a kötetek szerzői akikkel 1987 májusig kellett volna megkötni a megbízási szerződéseket - a helyi, a fővárosi és a debreceni kutatói intézmények kollégáiból állna össze. 1986-ban a város tanácsa felé megfogalmazott előterjesztés - a fentieken túl - tartalmazta az egyes kötetek megjelentetési határidejét (I. és II. kötet: 1991/92., III. és IV. kötet: 1994/95. és az V. kötet: 1996/97.) és költségvonzatát (kötetenként 1 millió) is. Az előterjesztést tevő az alapkutatások finanszírozására évi 200 ezer Ft-ot ígért megszavazhatónak, és a tanács vezetése számára is elfogadhatónak. A múzeum igazgatója ezen utóbbi számítgatásával fején találta a szöget, hisz 1987-től a kért összeg folyamatosan érkezett a múzeum számlájára. Az alapkutatásokra és az előtanulmányok kötetben történő megjelentetésére szánt összeg folyósítása azonban 1990-ben befagyott. Azóta mecenatúrák és alapítványok függvénye a monográfia előtanulmányainak elvégzési üteme és publikussá tétele. A miskolci várostörténeti munka hosszú, már-már végeláthatatlannak tűnő fonala tovább gömbölyödik. Egy röpke hét leforgása alatt két írásbeli reagálás is készült a fentiekben részletezett előterjesztés kapcsán. Ruszoly József, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Jogtörténeti és Jogelméleti Tanszékének vezetője javaslatait, előrevivő kifogásait 1986. november 17-én keltezett észrevételeiben fogalmazta meg. Szorgalmazta az alapkutatások szükségességét, javasolta, hogy minden kötet rövid, kronologikus eseménytörténeti áttekintéssel kezdődjék, ami az eddigi várostörténeti munkák hiánya. Az V. kötet történeti korszakhatárát 1949-ben vagy 1956-ban látja indokoltnak megjelölni, amit utána szociológiai és politikai áttekintés követne. Követendőnek tartja Miskolc történetének vizsgálatát, a hozzákapcsolt, csatolt más, kisebb települések múltjával együtt áttekinteni, kitérve ezek kölcsönhatásaira, együttélésük esetleges nehézségeire, azaz átfogóan kell szemlélni a teritorialitás kérdését. Az előtanulmányok, az alapvető forrásközlések, vagyis az előmunkálatok véleménye szerint is a hatalmas vállalkozás kezdetét kell, hogy jelentse. Konkrét, személyi javaslatai is vannak a város közigazgatásának és igazságszolgáltatásának történeti kutatása terén. Az előmunkálatok alapos elvégzése és esetleges elhúzódása miatt 10 éves intenzív kutatómunka után (19% végétől) jelenhetnek csak meg a kötetek. így 2000-re valamennyi kötet napvilágot láthat. Jómaga előzetes felkérés után, szívesen részt vállalna a szakmai szerkesztő bizottság munkájában. Az előzőhöz képest két nappal később, 1986. november 19-re elkészült Csorba