A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Rémiás Tibor: Egy (eddig) meg nem jelent várostörténeti monográfia viszontagságai

Csaba, megyei levéltárigazgató többszempontú reflektálása. Általános érvei között hangsúlyozza és megfontolás tárgyává teszi, hogy a monográfia terjedelmét (az ötkötetes koncepció!) ne a település fontossága, és a pénzügyi keretek szabják meg, hanem a meglévő forrásanyag nagysága és milyensége. Mindehhez, persze még azt sem árt tudni, hogy a megyei levéltár Miskolc városára vonatkozó iratanyagának zöme feltáratlan, sőt egy része még rendezetlen is. Következésképpen alapkutatások nélkül nem készülhet el a város történeti összefoglalása, ha mégis, akkor az új történetszemléletének és újabb forrásanyagok ismeretének és felhasználásának hiányában nem jelenthet majd előrelépést a száz évvel ezelőtt készült elődhöz, a Szendrei-féle munkához képest. Kiemeli Leveles Erzsébet várostörténeti munkásságát, aki 1878-ig tudományos igénnyel korszerű áttekintést adott (a Halmay-Leszih szerkesztette 1929-es kötetben) Miskolc történetéről. Pl. ő hívta fel a kutatók figyelmét az 1702-es Kötelkönyv jelentőségére is. Sajnos még ma sem és Miskolcon sem - ahogy 1945 után soha, egyetlen városi vagy megyei intézmény keretei között sem - folyik tervszerű várostörténeti kutatás. Konkrétan - az előterjesztésben tervbe vett szintetizáló munka kapcsán - további változtatásokat fogalmaz meg. Javasolja az egyes köteteken belül a topográfia-népesség-társadalom-közigazgatás-gazdaság-művelődés szerkezeti felépítés következetes követését. Az induló időhatár ne 1365 legyen, hanem a honfoglalás, amit alapos - az előző korok leleteinek figyelembevételével - régészeti áttekintést vezetne be. A szövegterjedelmet 310 szerzői ívben (a kötetek sorrendjében: 80, 80, 60, 50, 40 ív), míg az illusztrációkat 20 ívben véli előnyösnek. Az egyes kötetek korszakhatárainál a helyi meghatározó események dominanciája érvényesüljön, ne pedig a köztörténet fordulópontjai. Pl. az I. kötetnél 1702. (Miskolc megváltása), a III. kötetnél 1909. (Miskolc törv. hat. jogú várossá nyilvánítják), a IV. kötetnél 1949. („Nagy-Miskolc" kialakulása). Célszerűnek tartja, hogy az egyes köteteket 2-3 szerző írja meg - a szétaprózottság elkerülése, az egységes szemléletmód megtartása végett. A bedolgozó munkatársak értékes gyűjtő- és kutatómunkáinak eredményei a várostörténeti kismonográfia (három) sorozatában

18 kapnának publicitást. A kötetek megjelentetésének kezdetét 1995ben (az előmunkálatoknak több időt biztosítva), befejezését 1999-ben (ha évente egy kötet megjelentetése szakmailag és anyagi téren is biztosított) jelölte meg. Személyi javaslatai: főszerkesztő: Vörös K.; ügyvezető elnök: Szabadfalvi J.; titkár: Csorba Cs.; társadalmi szerkesztősége): egyeztetés alapján; szerkesztők: kötetenként más-más, elsősorban országos szakember; technikai szerkesztő: kötetenként más-más helyi munkatárs. A feladat megvalósítása - a történtekből úgy következtethetünk - nem tekintődött oly fontosnak, hogy az előterjesztést és a két reagálást követően azonnal döntést hozzanak. A fentiekben ismertetett írásos javalatok után, újabb fél évnek kellett eltelnie, hogy 1987. május 28-i keltezéssel megérkezzen a múzeumba a Miskolc város történeti monográfia szervezési munkálataira felkérő levél. Hosszú töprengés után, Szabadfalvi J. koncepciója mellett törtek lándzsát, mely - a döntési halogatások, időhúzás ellenére is - a kötetek megjelentetésére 1991 és 1997 között vállalkozott. Csak a célt maga előtt látó tanácsi döntés alapján előtanulmányok folytatására ez évtől évi 200 ezer forintot biztosítottak. Az elvi egyetértéstől a gyakorlati kivitelezésig a már megszokott fél éves várakozási, töprengést időnek ismételten - szinte törvényszerűen - el kellett telnie. Csak 1987. november 19-én került sor a feladatok részletes megbeszélésére a múzeumban. Itt vetődött fel - több más fontos dolog mellett - a várostörténeti bibliográfia elkészítésének gondolata, a forrásközlések (a város leírásainak, okleveleinek, összeírásainak stb. közzététele) szükségessége, de még egyik sem mint egy-egy elinduló sorozat tartalmi töltette.

19 Szó esett a már korábban is érlelgetett Miskolci Várostörténeti Közlemények