A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Nagy Károly: Gyürky Gyula, a farkaslyuki bánya tárnájának névadója

I. kép. Gyürky Gyula (elöl, bottal) a farkaslyuki bánya főtárnája előtt (1921) Az 1913-1914-es években Ózd község és a szomszédos községek társulati tulajdonban lévő szénjogi területein számos mélyfúrást végeztetett Gyürky Gyula, és azok eredményei alapján egy új szénbányamű telepítésének tervezeteit saját maga dolgozta ki. Az új bányatelepítvény bányanyitási munkálatait, az ózdi határban fekvő Farkaslyuk dűlőben 1914. év elején három rendbeli tárnamüvelet útján megkezdte. A bányamű kifejlesztése a háborús viszonyok következtében lassan haladt előre. Közben megkezdte a bányától az ózdi gyárba vezető normál nyomtávú szénszállító vasút építését, mely azonban a háború miatt csak 1919. év közepére készült el. Az 1920. évben villamos központi gépházat és az ózdi gyárból kiinduló nagyfeszültségű villamos távvezetéket építtetett meg, és egyidejűleg a főszállító tárnába - ez lett a Gy. Gyürky Gyula-tárna -, bevezettette a villamos mozdonyokkal való szállítást, végül felépíttette a bányagyarmat lakó- és üzemi épületeit. Mindezen építkezéseket közvetlenül Holzmann Gusztáv bányagondnok - akkortájt bányamérnök - vezette. (Aki később a veje lett.) A háború kitörésekor a RIMA és leányvállalatainak munkáslétszáma 6100 főre rúgott, melynek 25%-a vonult be katonai szolgálatra, ami a bányaművek üzemeinek korlátozását vonta maga után. Az 1914—1918-ig tartó háborús időszak, valamint az azt követő év (1919) a fokozatosan bekövetkezett élelmezési és az üzemek részére szükséges anyagok beszerzési nehézségeivel, valamint az ezekkel társult szociális bajokkal való állandó viaskodással és küzdelmekkel telt el. Újabb bányanyitásokra vagy nagyobb mérvű berendezések létesítésére gondolni sem lehetett. (Egyébként, ózd környékén az ózdi szénmedencében a „Farkaslyuki