A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Nagy Károly: Gyürky Gyula, a farkaslyuki bánya tárnájának névadója
3. kép. A tárna bejárata 2. kép. Gyürky Gyula és felesége (1930) Bánya" volt az utolsó amit megnyitottak.) Új telepítés csupán Luciabányán a III. számú tárna vasérctelepének mélységi megnyitása céljából, egy szállító és szivattyúgéppel való felszerelése útján történt, Müller mérnök tervei alapján. Ezenkívül az 1914. évben megkezdett farkaslyuki szénbányaművek és a rozsnyói vakaknának munkálatai haladtak lassú ütemben előre. A háborús időszak a hivatali működésével kapcsolatos nehézségek átélésén felül, mélyreható lelki megrázkódtatásokkal sújtotta - családjával együtt -, melyről így emlékezik meg: „Állandó aggodalmakkal és izgalmakkal kísértük a harctéren szenvedő két legfiatalabb fiunk sorsát. Majd 1919 januárjában pedig pótolhatatlanul fájdalmas veszteséggel sújtott le ránk a sors, harmadik, a katonai szolgálatban részt nem vett, nős, családos Gyuszi fiunknak spanyolkórban bekövetkezett elhalálozása." A háború ideje alatt 1917. április 25-én megtartott közgyűlés az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület egyik vidéki alelnökévé választotta meg. Még abban az évben 1917 december havában meghívást nyert az Állami Szénbányaművek igazgatói állására. Dr. Grün János pénzügyminiszteri államtitkár, miniszteri tanácsosi címet, és külön szerződéssel biztosított nagyobb javadalmat helyezett kilátásba részére. Gyürky Gyula a kitüntető ajánlatot, a társulatával szemben 25 évi szolgálata nyomán érzett elkötelezettségére való tekintettel nem vállalta el. A proletárdiktatúra ideje alatt újabb nehéz megpróbáltatásokat szenvedett el. Állásától megfosztották, lakásának felét elrekvirálták és élete is több ízben veszélyben forgott. A háború befejezése és a proletárdiktatúra lezajlása után, társulatának összes vasércbányái idegen uralmi területekre jutottak. A RIMA-i bányák, a Hernád-völgyi és Unió vállalatok vagyonával együtt szlovák, a kaláni vállalat művei pedig románok