A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Nagy Károly: Gyürky Gyula, a farkaslyuki bánya tárnájának névadója

adata teljesítése sok fáradsággal járt, mivel korszerű műszerek nem álltak rendelkezésére. Ezzel a munkával 1881. év őszére készült el, mikor is október elején katonai önkéntesi évei leszolgálása céljából bevonult a budapesti 1. számú vártüzér zászlóaljhoz. Itt 1882. szeptember havában letette a tartalékos tiszti vizsgát. November hónapban „Őfelsége legfelsőbb elhatározásából" a „Reichs Kriegsministériumtól" megkapta tartalékos hadnagyi kinevezését. III. Önkéntes évei leszolgálása után áthelyezték Selmecbányára, ahol 1882. október havában a Ferenc József aknai bányaüzemhez nyert beosztást. Itt alkalma nyílt a sűrített levegővel való gépi fúrást tanulmányozni, és a pneumatikus fúrógépeknek akkor nálunk létezett összes típusával, valamint a légsűrítő gépek szerkezetével és működésével megismerkednie. Az államvizsga letevéséhez előírt kétévi gyakorlati időbe, az önkéntesi katonai év nem volt beszámítható, s ezért csak 1883. év október havában állhatott az államvizsga bizottság elé, ahol jeles eredménnyel szerezte meg oklevelét. Az államvizsga után, november hónapban tanársegéddé nevezték ki a Selmecbányái Akadémia bányaművelés-ércelőkészítéstani, valamint bányamértani tanszékeihez. Ebben a minőségében - amennyiben a bányaművelés és ércelőkészítéstani tanára id. Litshaner Lajos bányatanácsos nyugalomba vonult és a helyére kinevezett Gretzmacher Gyula bányatanácsos, szélaknai bányahivatali főnök, tanárságának első évét kizárólag a bányaműveléstanban való elmélyülésre fordította - az 1883/84. tanév első szemeszterében, az ércelőkészítéstan előadásaival lett megbízva. E mellett tevékenyen részt vett - a bányamérnöki tanszék részéről - az 1885. évi országos kiállítás számára tervbe vett rajzok előkészítésében. Tanársegédi kinevezése az Akadémiában három évre szólt, de mivel a kincstári bányatisztikar zsúfoltsága miatt, ezen idő leteltével sem remélhette ambíciójának megfelelő álláshoz jutását, a magán bányavállalkozás keretében igyekezett elhelyezkedni. Liszkay Gusztáv, a Selmecbányái királyi bányaiskola vezető tanárának ajánlatára, a Szepes megyei szlovinkai fémbányászatnál sikerült bányatiszti minőségben üzemvezetői állást elnyernie. IV. Elhagyván' a kincstári szolgálatot 1884. év május hó l-jén jelentkezett új munkaadójánál Szlovinkán, ahol közös megegyezéssel, és kölcsönös szavatosság mellett, 10 évre kötött szerződés alapján foglalta el állását. A szlovinkai (később Szalánk) szolgálatba lépése idején, a műszaki felszerelést a legprimitívebb állapotban találta. A viszonyok nagyon lehangolólag hatottak Gyürky Gyulára, és okot szolgáltattak volna elkedvetlenedésére, ha nem lett volna reménye, hogy ezen állapotokon segítsen. A bányatulajdonosok a felvétele alkalmával kijelentették, hogy a széttagolt bányaművek egységesítését, és a bányák modernizálását tűzik ki működése fő feladatául. Ebben a reményben, és figyelemmel 10 éves szerződéssel biztosított nyugdíjjogosultságára, határozta el magát a nősülésre. 1885. február havában nőül vette akadémiai hallgató korabeli ideálját, néhai Kaldrovits Andor királyi bányatanácsos és országgyűlési képviselő özvegyének leányát, Kaldrovits Irmát. A viszonyok nagymérvű leromlása nyomán nyilvánvaló lett előtte, hogy a szlovinkai állása, a 10 éves szolgálati szerződés mellett sem biztosít jövőt számára, s ezért más, új elhelyezkedésen fáradozott. Az 1887. év kora tavaszán a „Kőszénbánya s Téglagyár Társulat Pesten" (a Drasce vállalatnál) nyert bányamérnöki alkalmazást, és mint ilyen a vállalat Esztergom megyei kőszénbányáinak Dorogi Bányafelügyelőségéhez nyert beosztást. V. Dorogon 1887. június végén foglalta el új állását. A bányaműveknél (Dorog, Tokod, Annavölgy, Szarkás) főképpen aknaműveletekből állott a munkája. A szénter-