A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Bencsik János: A szőlőbirtok társádalommegosztó hatása Erdőbényén századunk első felében

sújtó újabb megpróbáltatáshoz, a filoxéra-vészhez.

4 A filoxéra pusztításával való részletes foglalkozást nem tekintjük feladatunknak. A szakirodalom már részletesen feltárta a nyugati féltekéről behurcolt kártevők által okozott romlást, amely az 1880-as évektől sújtotta Erdőbényét és környékét. Csak nehezen és nagy költségek árán tudott talpraállni Tokaj-hegyaljai gazdasága is. Erdőbénye szőlőrekonsrtukciós erőfeszítései meghozták a maguk gyümölcsét. A szőlőrekonstrukciós eredmények Erdőbényén

5 Évek 1873 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 Szőlőterület kat. h.-ban 482 205 256 280 300 321 337 342 363 1873.év %-ban 100 42,5 53,1 57,9 62,2 66,5 69,9 70,9 75,3 Bár vannak sommás vélemények a filoxéra gazdasági és társadalmi hatását illetően, de egy település, esetünkben Erdőbénye részletes elemzése még várat magára. Most sem vállalkozhatunk arra, hogy ezzel foglalkozzunk, mindössze megjegyezzük, hogy a század elején tapasztalható, az első évtized végére (1907) a korábbi állapot 75%-át kitevő rekonstrukció bizonyára sok pénzt, temérdek emberi és állati munkaerőt igényelt helyben is. Erre az áldozatra elsősorban a birtokos parasztság, illetve a tekintélyes földbirtokosok vagy polgári vállalkozók csoportja volt képes. A folyamat végén következhettek a kis és törpe szőlőbirtokos parasztcsaládok. Bizonyára a filoxéra-pusztítás emlékét idézik azok a kőgátak, melyek pl. a Zsákostetőn futnak, s ma erdőség borítja azokat. Erdőbénye népével a szakemberek csupán ismerkednek. Annyit azonban máris tudunk, hogy (az előbbi tanulmány szerzője által gondosan bemutatott) a város XVIII. századi társadalmának szerkezetében meghatározható, fontos helyet foglalt el a nemesség, létszámának megfelelően különösen a kisnemesség. A további kutatás feladata lehet, hogy volt-e, s ha igen, akkor miben és milyen mértékben volt más, sőt különb(?) a Tokaj-Hegyalja városaiban élt kisnemesek élete. Mennyiben különbözött az alföldi jobbágyfalvak armalista nemességének, illetve a Tokaj-hegyalj

ai mezővárosok hasonló társadalmi rétegének (tehát az armalistáknak) vagyoni helyzete, társadalmi szerepe, életvitele, életmódja. A továbbiakban fontos szerepet kap a település népességének vallási megosztottsága, ezért érdemes számotvetnünk legalább 2 népességi összeírás adataival. Erdőbénye népének megosztottsága vallási felekezetek szerint Évek Összes Római Görög katolikus Református Evangélikus Izraelita 1910 2413 1065 95 950 36 267 %-ban 100 44,1 3,9 39,3 1,4 11,0 1930 2955 1585 135 1052 25 159 %-ban 100 53,6 4,5 35,6 0,8 5.3 A felületes szemlélőnek is feltűnhet, hogy a 2 erős felekezet (a római katolikus és a református), a kis lélekszámú gyülekezetek rovására gyarapodott századunk első harmadában. Különösen az izraeliták száma (aránya) csökkent számottevően. Mind az