A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Bencsik János: A szőlőbirtok társádalommegosztó hatása Erdőbényén századunk első felében

A szőlőbirtok társadalommegosztó hatása Erdőbényén századunk első felében Tokaj-Hegyalja rangos mezővárosainak (oppidum) többségét (közöttük Erdőbé­nyét) jogi szempontból az 1848. XXIII. tez. eredményeként (még alig lényeges) hátrá­nyos megkülönböztetés érte. Ekkor ugyanis az addigi (privilégiumokban megtestesült) városi szemlélettel szemben a kifejezetten mennyiségi szempontokra épült településka­tegóriákat részesítették előnyben. Erdőbényét is a 12 000 lakosnál kevesebb lélekszám­mal rendelkező „kisvárosok" csoportjába sorolták. Ezt követően (több mint 2 évtized múlva) „A községek rendezéséről" elfogadott 1871. évi XVIII. tez. Erdőbényét is nagyközségi státusra degradálta, megfosztva a települést eddigi megkülönböztetést hordozó városi rangjától. Most nem szólunk eme jogfosztottság más következményei­ről. Természetesen a közhasználatban még sokáig állt Erdőbénye „város" megnevezé­se. Ma is a tanácsháza udvarán őrizgetik azt a faragott követ, amely egykori kiváltsága­ikra emlékeztetheti az erdőbényeieket: a VÁROSHÁZA felirattal ellátott kő az egy­kori városháza homlokzatán díszelgett. 1 Hegyalja fejlődésének gátjául szolgált az is, hogy az 1848-as jobbágy törvények hatályát nem terjesztették ki a szőlőkre, pontosabban a dézsmás szőlők birtokosaira. 2 Két évtized tellett el addig, amíg az erdőbényei dézsmás szőlőket felszabadították. 3 Ekkor is felemásan, nagy terheket rakva a kis- és törpebirtokos szőlőtulajdonosok vállára. Az olyan városok, mint Erdőbénye lakossága tehát, ahol tekintélyes volt azok­nak a száma, akik dézsmás szőlővel rendelkeztek, nem lelkesedhettek tehát az 1848/49­es események láttán. Majd pedig 1848-at követő évtizedben nehezen tudtak bekapcso­lódni a lassú polgárosodás folyamatába is. Hacsak a városhatár mélyebben fekvő, szántóföldi művelés alá fogható (egyébként általában gyenge minőségű) sík területek tulajdonosaira nem hagyatkozunk. Erdőbénye határának megoszlása művelési ágak szerint 1895-ben Művelési ágak Terület kh-ban %-ban Szántóföld 1544 19,08 Kert 279 3,44 Szőlő (ültetvény) io(0 0,12 Szőlő (parlag) 345 4,26 Legelő 697 8,61 Erdő 4600 56,84 Nádas ­­Nem termő 422 5,21 Összesen 8092 100,00 Ha végignézzük e számsorokat, nyomban feltűnhet, hogy a század végén rendkívül alacsony a szőlőültetvény részesedése. Ezzel eljutottunk a hegyaljai települések népét

Next

/
Thumbnails
Contents