A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Iglói Gyula: Dokumentumok Miskolc 19. századi városrendezésének történetéből II.

Az építési szakbizottsághoz kiküldöttek 1897 év végére elkészítették és benyújtották szabályozási tervezetüket a polgármesterhez. A rendkívüli közgyűlésre 1898. július 6-án került sor. A város- és építészettörténetünk e kivételes produktumának jóváhagyását a közgyűlés jegyzőkönyve ekképp örökítette meg. „A polgármesteri előterjesztés után a fent hivatkozott bizottsági jelentés tárgyalása, a bizottsági munkálatokban megállapított sorrend szerint megkezdetvén, többek felszólalása után. Miskolcz városában az utczák, utvonalak szabályozására és város rendezésére vonatkozólag, következők határoznak." - A korábban oly részletesen kidolgozott Pece szabályozás mikéntjében a közgyűlés nem határozott! „A pecze patak meder szabályozási tervezetének elkészítésére a földmívelésügyi minisztérium kéretvén fel, a Pecze pataknál a szükségelt munkálatok függőben maradnak." Ez történt egy olyan szabályozási feladattal, amelynek fontosságára az 1894 évi polgármesteri megbízás, nyomatékosan hívta fel a tervező mérnökök figyelmét. - Elrendelték a „Széchenyi utcza 70. sz. (Lengyel ház) keleti szögletének építkezés esetén való levágásá"-t. A Lengyelház, a volt Széchenyi u. 9. sz. épület még 73 évig háborítatlanul maradt, mígnem 1971-ben, a szomszédos épületekkel együtt „építkezés" miatt lebontották. - Megerősítették a már említett 1896-os szabályozást a Lengyelháztól a színházig terjedő útszakaszra, továbbra elhatározták a színházépület kiugró részének eltávolítását. 1988-89. évben e megroggyant „kiugró rész" megmentése okoz a városnak, főleg anyagi, gondokat. - Nem nyílt meg a Széchenyi utcával párhuzamosan tervezett új utca sem, amely a Kossuth utcától a Búza térig szelte volna át a városrészt. Egy ilyen utca kialakítására az 1960-as évek közepén is volt városrendezési elképzelés. - „A felső városrész napi szükséglete kielégítésére szolgáló vásártér" megnagyobbítása is elmaradt a Nagy-Hunyad (Hunyadi) utcán. Itt épült fel később az ún. Zenepalota. A tervezetet és annak mellékletét képező szabályrendeleteket 30 napig közszemlére tették ki, hogy annak leteltével a belügyminisztérium jóváhagyását is megkérhessék. Miskolc város első városszabályozási tervezetének nemcsak a létrehozása, hanem jóváhagyása is évekig tartott. A tervezet ellen két fellebezést nyújtottak be. Az elsőt Kovács Herman miskolci lakos, amelyben azt kérte, „hogy elejtessék a szabályozási tervezet azon része, hogy a Széchenyi utcza a 135-139 számú teleknél kiszélesítessék, mert ott éppen most egy nagyobb épületet létesített." A város által elfogadott szabályozás ugyanis, a mai Széchenyi út 103. számú, egykor a 135 számot viselő Groák-féle-házig csak kisebb mérvű szabályozásokat írt elő a Kazinczy utcától. De ettől az épülettől keletre volt „136-139. sz. házak színvonalának 4 (négy) méterre való belebb tolásá"-t állapították meg, és ez már érintette a Kovács Herman új épületét is, a mai Rendezvények Házát a Széchenyi út 107. sz. alatt. Mint tapasztaljuk a „város a jelzett új épület kisajátítását" azóta sem határozta el, sem a „tulajdonos a jelenlegi épület elbontásával újabb építkezés foganatosításába" nem bocsátkozott, így maradt minden a múlt századi építési vonalon. Nem úgy a szomszédos, a mai Széchenyi út 105 számú telek beépítése, melyen a század első harmadában, a „Széchenyi vendégfogadó és szálloda" céljára emeltek új épületet. Ennek a háznak az utcai homlokzata mintegy 2,50 méterre „hát-