A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Iglói Gyula: Dokumentumok Miskolc 19. századi városrendezésének történetéből II.

Dokumentumok Miskolc 19. századi városrendezésének történetéből II. Az 1894. évi Adler-Lippay városszabályozási tervről, a város megbízása alapján, a budapesti Magyar Mérnök és Építész Egylet készített szakvéleményt. Ennek szöveges része teljes hitelességgel és eredetiben, a mai ismereteink szerint, nem maradt meg. A szakvélemény mellékletét képező színezett térképlap a Herman Ottó Múzeum birtokában van. Az Egylet szakvéleményét Miskolc város képviselői közgyűlése 1897. február 9-i ülésén ismerte meg. Ismertetésünk egyrészt a város képviselői közgyűlés megmaradt jegyzőkönyvéből, másrészt a korabeli sajtó szakvéleményre utaló cikkeiből származik. A szakvélemény elkészítésére az Egylet, tagjaiból egy öttagú bizottságot hozott létre Lechner Lajos miniszteri tanácsos elnökletével. A bizottságban volt Palóczi Antal műegyetemi tanár is. A városi közgyűlés a szakvélemény meghallgatása után úgy döntött, hogy a polgármester vezetése mellett, „egy 36 tagú küldöttség bízatik meg a javaslatok kivihetőségére, a szükséges költségek mennyiségére... a szabályozási terv fokozatos, egymás utánban való végrehajtására", az anyagi erők és viszonyok mérlegelésére, majd javaslatának előterjesztésére. Az ülésről a korabeli sajtó részletes tudósításokat adott. Egyrészt a Borsodmegyei Lapok 1897. február 12-i számában, másrészt a Szabadság c. lap 1897. február 13-i számában lelhetők fel a Magyar Mérnök és Építész Egylet szakvéleményének tartalmi részei, megállapításai. „Városunk utczaszabályozásának ügye a napokban nagy lépéssel haladt előre. Most már közeledünk ahhoz az időponthoz, amikor egy elfogadható szabályozási terv lesz a város birtokában, amikor a szemünk előtt látjuk a jövő Miskolcznak a képét, legalább papíroson... Sokan úgy fogják föl a dolgot, hogy ha a tervezet elkészül, a városnak azonnal feladata lesz az átalakítási munkálatokat az utczák összes vonalán keresztülhajtani... Mi nem így fogjuk föl a dolgot. Nekünk egyelőre csak az a főóhajtásunk, hogy a terv készen legyen." - Irta a Szabadság c. lap tudósítója, majd emlékeztet arra, hogy „Az Adler-Lippay féle tervezetbe - ha jól emlékezünk - az utczák hálózata meg van jelölve egészen a Sajó partjáig: ennél fogva a tervezet készítői eléggé meges és előrelátó állaspontra helyezkedtek... az egylet ennél magasabb álláspontra nem helyezkedett..." Ezt követően a lap közölte az egylet szakvéleményét. Ezekből csak néhányra utalok. „A modern városrendezés első sorban a kör- és sugárirányban haladó forgalomra van figyelemmel, azaz kör- és sugárutakat alkot. Miskolcz város konfigurácziója olyan szerencsés, hogy a város belső részét körülvevő körútnak 3/4 részénél több már mint használható kész út kínálkozik." Az Egylet szerint ez a „körút" - a mai utcanevekkel - a következő volt: Dózsa György utca egy része a Fazekas utcától, a Városház tér, a Széchenyi út, az Ady Endre és Szeles utca, majd a Fazekas utca. Az akkori Fazekas