A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: A miskolci Arany Korona Szálloda története (1783-1987)
6. kép. A Korona (amely már nem szálloda) 1991-ben (Farkas Idafelv.) tudott kiállítani egy 24 személyes ebédet. A Korona évi bérlete ezekben az években évi 4 vagon búza volt. 26 A látogatottság, a forgalom olyan nagy volt, hogy már 1911-ben felvetődött az épület nyugati oldalának bővítése emeletráépítéssel. Később azok a vélemények kerültek túlsúlyba a testületi üléseken és a sajtóban is, amelyek az átépítést vagy az újraépítést szorgalmazták. A háború, majd az azt követő, több éves építési tilalom miatt 1927-ben vállalkoztak az átalakításra, amelynek tervezett költsége akkor több, mint félmillió pengő volt. Lassan, vontatottan haladtak a munkával, Böczögő ugyan a szálloda teljes berendezését saját pénzén vásárolta meg, mégsem volt elég „közpénz", városi támogatás. „A Korona szálló építés ugrás volt a sötétbe. A Korona-szálló ugyanis igen kevés költséggel átalakítva megfelelt volna városházának. Ma már világosan áll előttünk, hogy az a koncepció lett volna helyes, melyet akkor az újságok is közöltek, amelyet Kolár Nándor igazgató vetett fel, és amely szerint az Avas aljai nagyszálló tervét kívánta megvalósítani. Mozival együtt. Nagyszerű lett volna ennek a tervnek a megvalósítása, mert magántöke, magánvállalkozás hozta volna létre az objektumot, amelyhez a városnak csak 250 000 pengővel kellett volna hozzájárulni." - fogalmazta meg a ^törvényhatósági bizottság előtt Zsedényi Béla, aki tagja volt az építést ellenőrző szűk körű bizottságnak. 27 1933/34-ben a hitelek és veszteségek tovább nőttek, már-már felvetődött Böczögő kilakoltatása, ingóságainak elárverezése. A miskolci ügyből országos ügy lett, s mindez Böczögő védelmében. A Pesti Napló az eseményeket summázva írta:
