A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: A miskolci Arany Korona Szálloda története (1783-1987)

„...El is kezdték az építkezést és félig már el is készültek vele, amikor a városnak elfogyott a pénze. .. .Az üzlet kezdett zsugorodni és visszafejlődni. Csakhamar megérkezett a deficit, mely elkezdet hízni és gömbölyödni, s végül is elvitte Böczögő egész vagyonát."

28 A végleges megoldásra 1938-ig kellett várni, akkor a város polgármestere úgy tett pontot az ügyre, hogy Böczögőt kilakoltatta, drága berendezéseit elárvereztette, a város tulajdonát képező épületegyüttest pedig új bérlőnek adta.

29 Az épületet négy pályázó közül a Janits-testvérek szerezték meg évi 10 000 pengő bérleti díj fejében. Ezenkívül 200 000 pengő hitelt kaptak a város pénzintézeteitől 20 éves visszafizetési határidővel. Az ő nevük alatt nyílt meg 1938. július 18-án a Koronaszálló, étterem és kávéház. Egy évtizeden keresztül üzemeltették a szállodát, s 1948-ban került sor az államosításra. Az üzemeltetők közül csak Janits Zoltánné maradt meg az új cég alkalmazásában.

30 Az államosított, s Avasra nevet változtató szálloda első igazgatója az 1949-ben kinevezett Buri Vince lett, aki rövidesen meghalt. Az épületet teljesen átalakították. Janitsné visszaemlékezése szerint: „Az utcai gyönyörű étteremből söntést csináltak ... Ahogy a főbejáraton bementünk, jobbra volt a porta. Balra a kávéház, ahová csapóajtón keresztül lehetett belépni. Egy folyosón kellett bemenni az étterembe, onnan egy fapados sörözőbe. Vasárnaponként itt voltak a zenés zónapörköltek, s többféle összejövetel. Tovább a fehér-terem volt, s ebből nyílt a bár. A fehér-teremből lépcső vezetett fel a lőcsei terembe. A blokkban volt még egy kerthelyiség, középen szökőkút, kerti bútorok, virágok." Az épület utcafronti részét 1950-ben átalakították „Népbüfé"-vé, s az Avas az üzemi étkeztetés egyik bázishelye lesz. A szálloda igazgatója Budai Benjámin 1951-ben ez ellen védekezve írja egy jelentésben, hogy 100 fő étkezik az étteremben, 150 fő viszi el utcán át az ételt, 70 fő az üzem személyzete, akik - természetesen - az étteremben ebédelnek. ty

A vállalat elsősorban szolgáltató, elvileg nem üzemi konyha. "

3I De 19511953 közötti időre üzemi étkeztetéssel kapcsolatos adatokat kérnek, amelyből a hovatartozás, s a felszereltség is jól érzékelhető. A Kossuth Szálloda fenntartója a Szálloda és Élelmezési Kereskedelmi Központ, Budapest. Az üzem konyhája 1500 személy étkeztetésére alkalmas. A konyha alapterülete 100 négyzetméter (a Fehér teremé 340, a sörözőé 108 m

2

). Gépi berendezése: villamos meghajtású húsdaráló, 25 literes burgonyahámozó gép, habverőgép, kézi sonkavágó gép, 2 db 450 literes szénfűtéses főzőüst, 1 db egy tűzfészkes, 1 db két tűzfészkes széntüzelésű tűzhely, 2 db fatüzelésű cukrászkemence. Megemlíti a jelentés, hogy a vállalat szállodai üzemmel, ill. üzemrésszel rendelkezik, így a személyzet a szállodai fürdőszobát veszi igénybe.

32 1953-ban megváltozik a homlokzaton a felirat, a Kossuth helyett Avas lesz, s ez marad a neve végleges bezárásáig. 1955-ben kezdtek hozzá az Avas felújításához, s ez volt az államosítás, sőt a Böczögő időszak után az első komoly külső és belső beavatkozás, átalakítás az épületen és belső berendezéseiben. A belső munkálatok során előkerültek a 18-19. századi falmaradványok, amelyekről csak szűkszavú dokumentáció készült. A földszinti átalakítás tervezője Sólyom Dezső és Fesszel Alajos volt. A kivitelezés során „az eredeti eklektikus nyílásritmus helyreállítása rendet eredményezett a földszinti homlokzaton"

33

, ugyanakkor átalakult, megváltozott a belső terek mérete, hasznosítása is. Az épületkomplexum második nagy felújítását negyedszázad elteltével tervezte a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat. Az ok adott volt: „... a mai Avas műszakilag teljesen elavult... Az ötvenszobás 140 ágyas szálloda vendégei közül is csak keveseknek adatik meg a teljes kényelem, az összkomfort, hiszen mindössze négy