A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István-Kárpáti László: A miskolci Kálvária-domb és építményeinek története

4. kép. Stáció (II.) 5. kép. Stáció (III.) kövesdi matyók voltak. Máriássy szándéka az építkezéssel a feszítő szociális gondokon való enyhítés is volt. Erre utal Bársony János lakatosmester emlékező köszöntő beszédének alábbi részlete: [„Köszönet másodszor, de ismét ezerszer a nagylelkű alapítónak; mert nekünk mindenrendű s rangúnak, kik a kálváriánál dolgoztunk, ide értve a legutolsó szegény napszámos és kavics-hordót is, vannak nekünk egyenkint majd mindnyájunknak még ártatlanjaink is, kik... alig érthető és töredező hangon kérik a Miatyánkban a mindennapi kenyeret, a mit nekik ugyan mi, de a nagylelkű alapítóéból adhattunk meg. "7

6 Az építkezéshez, állványozáshoz szükséges faanyagot a Tiszán szállították, míg a követ a tibolddaróci, a kácsi, a szomolyai és a geszti kőbányákból szekerezték a helyszínre. A kápolna homlokzatának kialakításához speciális méretű kövekre volt szükség, így a 40-60 mázsás tömbök szállításához külön erre a célra alkalmas szekereket kellett készíttetni. Az érdemi, látványos munkák 1862-ben folytak. Ekkor szállították a Szepességből, a krompachi gyárból a kápolna rézlemezeit fedélnek. A Csabai kapu útvonalán ekkor készült a kerítés is. Négyszög alakú faragott kövekből rakták le a talapzatot, s a falat faragott kőfedél táblákkal látták el. A tervezési és kivitelezési munkákban időközben történt változás, s megváltozott a kivitelezésért felelős mérnök személye is. A víz levezetésére szolgáló kőcsatornákat és a kápolna bal oldalán álló, emelkedő kereszt dombot már Czihlár János irányítása mellett készítették el. Máriássy Gábor nagyvonalúsága mögött ott sejthetjük Ipolyi Arnold ízlését és