A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István-Kárpáti László: A miskolci Kálvária-domb és építményeinek története

6. kép. Stáció (IV). 7. kép. A Kálvária-kápolna altemplomának bejárata szakértelmét,

7 aki mint a felszentelési ünnepség résztvevője hosszasan ecsetelte beszédében a gótika és természetesen az általa favorizált neogótika és romantika korszerűségét, nagyszerűségét. Feltehetően ő választotta ki azokat az építészeti tagozatokat, többek között Pozsony, Csütörtökhely gótikus templomairól, amelyeket (vázlatai alapján?) a pesti Sandhaas szobrász testvérpár valósított meg. A fölfelé szerpentinező stáció kápolnák valójában fülkeépítmények (3. kép). A kőlábazat fölötti fülke alsó mezőjében kaptak helyet maguk a stáció domborművek, úgymint: Jézus az olajfák hegyén; Jézus elárulása; Jézus megostorozása; Jézus tövissel való megkoronázása; Jézus Pilátus előtt; Jézus a keresztet hordozza; (4-5-6. kép). Az egyes jelenetek fölött kör alakú mérműves vakrozetták töltik ki a csúcsos ívmezőket. A homlokzatokat meredek vimpergák zárják le, melyeknek csúcsait gótikus keresztvirágok díszítik, a homlokzat rézsűit gótikus lomb és levélcsomó ornamentika kereteli. A homlokzati vimpergák szélein egy-egy fiatornyocska emelkedik, s ezek szintén keresztvirág faragványban végződnek. A fülkéket a már említett Bársony János miskolci lakatosmester neogótikus vasrácsai védték (részben védik napjainkban is). Érdekessége, hogy a vasrácsok mustrája stációnként változik. Az altemplommal ellátott kálvária kápolna tagozataiban a stációk megoldását követi. Az altemplom bejárata fölötti alkalmanként szószékként használt karzat egykor (a felszenteléskor) félkör alaprajzú erkéllyel bővült, melyet az altemplom bejáratának középoszlopa - amelynek két oldalán egy-egy csúcsíves ajtó nyílik - támasztott. Az erkélyt egykor mérműves korlát szegélyezte. Az altemplom előtti terecskéről kétkarú 4* 51