A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Jánosík obraz zbojnika v národnej kultúre (Ujváry Zoltán)

Récse monográfiája nagyban segítheti a mi munkánkat is. Figyelembe kell vennünk, amikor hasonló feladatok megoldása előtt állunk. BŐDI ERZSÉBET JÁNOSlK OBRAZ ZBOJNIKA V NÁRODNEJ KULTÚRE (Vyber zostivala, studiu, póznáink y a komén táré napisala Viera Gasparková) (Jánosik. A betyár ábrázolása a népi kultúrában. Szerkesztette, a tanulmányt, a kommentárt és a jegyzeteket Viera Gasparíková írta.) Bratislava, 1988. 294 p. A híres szlovák betyár, Juraj Jánosik születésének 300. évfordulójára a Tatran kiadó szép, tartalmas összeállítást jelentetett meg abból a gazdag folklór anyagból, amely ennek a különlegesen népszerű betyáralaknak az életéről és cselekedeteiről maradt fenn a néphagyományban. A kötetet Viera Gasparíková állította össze. Bevezető tanulmányában áttekintést nyújt Jánosik életútjáról, a róla kialakult történeti képről, a néphagyományban való szerepéről és a különböző műfajokban való megjelenéséről. A Juraj Jánosíkról szóló történetek évszázadok folyamán nagyszámú változatban terjedtek. Népdalok, mesék, mondák keletkeztek tetteiről, cselekedeteiről. Alakját megtaláljuk a legkülönbözőbb népi ábrázolásokon. Juraj Jánosik nem csak a szlovák nép emlékezetében őrződött meg évszázadokon keresztül. Szép példákat ismerünk a lengyel néphagyományban, valamint a szlováksággal együtt élő felvidéki magyar nép folklórjában. A példák jól mutatják azokat a közös elemeket, melyek a szlovák, a lengyel és a magyar nép közös történelmi múltjára mutatnak. Egy tíz évvel korábban megjelent kötetben (Povesti o zbojníkoch zo slovenskych a poïskych Tatier. Ismertetését 1. HOM Közi. 19. sz. 191-192.) Viera Gasparíková behatóan foglalkozott Jánosik folklórbeli szereplésével, és más betyár alakokkal összehasonlítva, kiemeli Jánosik hagyományteremtő jelentőségét. Rámutat azokra a mondai motívumokra, amelyek részint interetnikus kapcsolatokon, részint közös európai gyökerekre mutatnak. A kutatástörténetet illetően kitűnő munkára alapozhatott: Andrej Meliehercík 1952-ben összegezte a híres betyárra vonatkozó ismereteket (Jánosíkovská tradicia na Slovensku). Ennek a kötetnek azonban nem a tudományos összegzés volt a célja, hanem elsősorban a nagyközönség számára egy olyan gyűjtemény összeállítása, melyben mondák, történetek, dalok, balladák olvashatók Jánosíkról és még néhány jelentősebb betyárról (mint például Michal Vdovec vagy Ondrus z Janovic). A példák kitűnő lehetőséget nyújtanak a népi emlékezet és a történeti tudat vizsgálatához. Az adatközlők a betyárokról szóló mondákban a hőst együtt szerepeltetik Rinaldó Rinaldinivel vagy éppenséggel Mária Teréziával. A betyár kortalan. A népi emlékezet a legkülönbözőbb eseményekkel, személyekkel és helyzettel hozza kapcsolatba és alakítja ki róla sajátságos szemléletét. Felkelti a figyelmünket, hogy a szerkesztő Kollár nyomán egy betlehemes játékot is közzétesz. Lényegében azonban itt szó sincs valamiféle betyár tematikáról, legfeljebb áttételes utalásra lehet gondolni. Azonban ennek kapcsán megemlíthetjük a magyar betlehemes játékok jelentékeny csoportját, amelyben egy vagy több szereplő betyármaszkban jelenik meg. A betlehemes játékok betyár alakjai a játék elterjedési területén nyilvánvalóan a betyár folklórban is jelentős helyet foglalnak el. A szlovák-magyar kapcsolatokra a hasonló betyár mondák és történetek mutatnak. Az érintkezésre a magyar szavak is utalnak, mint például deres, máriás, pantalló,