A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Varga Gábor: Lak egyház- és gazdaságtörténetéhez (1758-1832)
Zilahy István ma is őrzi azt a védetté nyilvánított latin nyelvű oklevelet, melyben Borsod vármegye 1745. május 4-i közgyűlése közzétette, hogy Zilahy Józsefet és Sámuelt a megye nemeseinek sorába iktatta, miután meggyőződött a Közép-Szolnok vármegye által kiadott levél hitelességéről. A levél fordításban a következő: „Mi, dobai Dobay Sándor, Közép-Szolnok vármegye alispánja a megyei törvényszék többi ülnökeivel emlékezetül adjuk mindazoknak, akiket illet, hogy amikor 1745. január 27-én Zilah városában törvényszéket tartottunk, akkor nemes József és Sámuel - akik most Borsod vármegyében Lak községben laknak, néhai nemes és tiszteletes Jánosnak fiai, ki előbb az említett Lakon, majd az Abaúj vármegyében kebelezett Tomoron a helvét hitvallású egyház prédikátora volt, míg élt, s fia volt az egykor Csizmadia másképp Zilahy Istvánnak-személyesen megjelentvén előttünk, benyújtották kérvényüket, melyben azért folyamodnak, hogy ismerjük el, hogy ők a vármegyénkből Zilahról származnak, s hogy apjuk, nemkülönben nagyapjuk állandóan és mindenkor nemesi kiváltságban és szabadságban élő, kétségtelen nemes volt és saját nemesi részbirtokait bírta. Igazolták előttünk, hogy a kérvényezők apja, az említett Zilahy másképp Csizmadia János, ki Zilahról származott, és ma is élő egy apától és egy anyától való tesvére: nemes Ferenc, mindketten kétségtelenül nemes néhai Zilahy másként Csizmadia István fiai voltak, s hogy az említett Ferenc mint ősei ugyanazzal a nemesi kiváltsággal élt, s nem ő maga szerezte nemességét, hanem ősei érdemelték azt ki még az egykori Zsigmond magyar királytól, s úgy származott az rájuk. A kétségtelen nemességnek az a bizonysága is tudva van előttünk, hogy ugyanez a Csizmadia másképp Zilahy Ferenc és az itteni Csizmadia család, bár az említett város nagyobb része alá van vetve a földesúri censusnak, mégis az említett Csizmadia Ferenc és elődei efféle terhektől mentesen bírták és bírják jelenleg is itteni nemesi telkeiket és azok külső és belső tartozékait, s e birtokok nincsennek füldesúri joghatóság alatt. Mindezt előttünk hiteles írásokkal, mind hitelt érdemlő élő tanukkal és az öregeknek igazolásával megbizonyítván... igazoljuk levelünkkel, hogy az előbbiek mind úgy vannak." Lakra tehát lelkészként került Zilahy Csizmadia János, s itt 1730-tól 1737-ig szolgált. Testvére, Ferenc pedig Zilahon maradt. Édesapjukról tudjuk, hogy őt a II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Közép-Szolnok vármegye lovas zsoldos katona állítására szólította fel. 2 " A fent idézett 1745-ben kelt levél szerint a család Zsigmond magyar királytól kapta a nemességet. Ez azonban elírás. Petri Mór 1906-ban közzétett kutatásaiból ismert, hogy 1596-ban Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem a címerük adományozója. Zilahy Csizmadia Sámuel - a gazdasági feljegyzések készítője - őseit így vázolhatjuk fel: Zilahy Csizmadia István szül. 1660 körül Zilahy Cs. János ref. lelkész Ferenc szül. Í690 körül. Zilahon 1730-tól laki, 1745-ben még Zilahon élt majd tomori pap Zilahy Cs. Sámuel József, a laki consistőrium tagja szül. Zilahon 1725 körül laki lelkész 1781-88 1759-ben i Zilah v Cs. István szül. Lakon, 1754. VI. 4-én 1 Zilahy Cs. Sámuel, nótárius sz. Lakon, 1758. VI. 1-én Felesége Ns. Kassai Balogh Zsófia
