A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Ethnologia Slavica, 20. (Bartha Elek)

Az Ethnologia Slavica 19. kötetét is - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - a szlávok történetével és néprajzával foglalkozó könyvek recenziói zárják. KOTICS JÓZSEF ETHNOLOGIA SLAVICA, 20. (A Comenius Egyetem kiadványa) Bratislava, 1988. 307 p. Huszadik kötetéhez érkezett a pozsonyi egyetemen megjelenő Ethnologia Slavica. Húsz esztendőt jelent ez a volt szocialista országokban folyó nemzetközi szláv néprajzi kutatások történetében, a mostani kötet megjelenése éppen két évtizeddel követte a sorozat megindítását. Ez a kerek szám óhatatlanul néhány megemlékező mondatra késztet, még mielőtt a legfrissebb szám ismertetésére rátérnék. Az évkönyv alapítói között számos szláv nép jeles etnográfusait találjuk: P. G. Bogatyrjov, J. V. Bromlej, M. Gavazzi, C. Romanska. Ch. Vakarelski, valamint az alapító, főszerkesztő Ján Podolák. a pozsonyi egyetem tanára. A sorozat alapítói és első szerzői az Ethnologia Slavicat elsősorban átfogó, összehasonlító, a népi kultúrában lejátszódó történelmi folyamatokat feltáró tanulmányok közlésére szánták. Ez a törekvés, különösen az utóbbi években csak részben juthatott érvényre, a hangsúly a közölt írások jelentős részében a recens és a közelmúlt népi kultúrára került. Csaknem valamennyi eddigi köteten végigvonult egyfajta interdiszciplinaritásra való törekvés, de az arányokat ez nem billentette át a rokon tudományok javára. Mindenesetre nem vált kárára az etnográfia-folklór profilú sorozatnak az a néhány nyelvészeti, régészeti, történelmi tárgyú írás. amely lapjain az elmúlt években megjelent. Nem ártott a sorozatnak az sem, hogy időnként napvilágot láthattak benne a szláv népek szomszédságában található etnikus kultúrákkal való kapcsolatokat elemző írások. Talán érdemes lett volna a magyar etnográfusokat is jobban bevonni ebbe a munkába, egyrészt a szomszédságra, másrészt a kisebbségekre való tekintettel. Magyar részről egyébként Paládi-Kovács Attila vesz részt jelenleg a szerkesztőség munkájában. Nem lehet feladatom most az elmúlt két évtized szerkesztői munkájának értékelése, annál is kevésbé, mivel a magyarországi néprajzi orgánumok rendszeresen ismertették az éppen megjelent köteteket. Több ismertetés jelent meg az Ethnologia Slavica köteteiről a miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményeiben is, a Szlovákiai Téka rovatban. A 20. kötet bevezető írásában a sorozat főszerkesztője. Ján Podolák emlékezik vissza az elmúlt 20 esztendő szerkesztési munkájára. Számba veszi az eddigi eredményeket, azt, hogy mi valósult meg az induláskor megfogalmazott célkitűzésekből. Egyúttal megpróbál előre is tekinteni, valamiféle iránymutatást adni a néprajzi szlavisztika előtt álló hosszabb távú feladatokra. A néprajzi tanulmánvok túlnyomórészt folklór tárgyúak, és az elméleti írásoktól eltekintve kivétel nélkül a recens kultúra egy-egy jelenségével foglalkoznak. Ezek sorát Emília Horváthová gondolatébresztő írása nyitja meg. A cikk - elsősorban a szovjet néprajz és kultúraelmélet nyomdokain haladva - a hagyományt elméleti-módszertani problémák komplexumaként értelmezve próbál választ adni néhány alapvető kérdésre, olyan kérdésekre, amelyek eddig is foglalkoztatták az etnográfusokat. Felvetődik az átadás, a szocializáció, a stabilitás, a survival, az átalakulás és más. a néprajz terminológiájának alapköréhez tartozó fogalom, jelenség. Kornélia Jakuhíková napjaink szlovák lakodalmi szokásairól ad összefoglalást, szovjet, bolgár és lengyel összehasonlító anyag felhasználásával. Nemcsak a falusi, hanem a városi lakodalmak, az ipari munkásság lakodalmi hagyományai is vizsgálati