A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Ethnologia Slavica, 19. (Kotics József)

A tanulmány végső következtetéseit illetően igen komoly fenntartásaink vannak, melyek az alkalmazott módszer következetlenségeiből, tendenciózusságából adódnak. Nem tudjuk bizonyítékként elfogadni az 1347-ben Hangony környékén feljegyzett Paganwar földrajzi megnevezés meglétét az ősszlávok pogány istenhitének bizonyítékaként. Az ugyanekkor feljegyzett Mogoswarhygy elnevezésből Mokos kultuszra következtet, mivel ez a földrajzi név az egyetlen „bizonyítéka", semmi más érv nem szól a kultusz megléte mellett, következtetését igen merésznek tartjuk. Meg kell jegyeznünk, hogy a szerzőnő megkísérli a Luca-napi fehér leples alakoskodók megjelenését a Mokos kultusszal összefüggésbe hozni, bár ő maga is erősen hipotetikusnak tartja feltételezését. Mindezeket kritikátlanul elfogadva, a két említett földrajzi név közelében található Purunhygy elnevezésből - ami valószínűleg Perunnal lehet kapcsolatos - arra következtet, hogy itt a Nagy Morva Birodalom pogány istenhitének központi kultuszhelye található. Ez a megállapítás megítélésem szerint komolyabb bizonyítékokat igényelne. A paraszti kultúra táji-történeti tagolódásának vizsgálata Közép-Európában már a múlt század elején meginduló néprajzi kutatások fontos részét képezte. Mindazonáltal a kutatók a mai napig nem tudtak konszenzusra jutni az etnikai csoport, néprajzi csoport fogalmának meghatározásában. Richard Jefábek igen nehéz feladatra vállalkozott, amikor tanulmányában kísérletet tesz a Csehországban található etnikai és néprajzi csoportok elemző bemutatására (Ethnische und ethnographische Gruppen und Regionen in den böhmischen Ländern). A vizsgált területen a két etnikailag is eltérő vidék markánsan elkülönült egymástól. A csehek lakta terület, mind földrajzilag, mind néprajzi szempontból kevésbé tagolt, mint a morvák lakta vidék. A cseh területek fő jellemzője, hogy ott egymástól karakterisztikusan elkülönülő néprajzi csoportokat nem találunk, az egyes néprajzi egységek a központjukat alkotó városokról kapják nevüket. Egyetlen kivételként a chodokat említhetjük. A morváknál és Sziléziában jóval nagyobb a kulturális tagoltság, ez egyrészről történeti tényezők következménye, másrészről jelentős szerepet játszott benne az is, hogy a terület etnikai képe igen összetett. Oldfich Sirovátka a népköltészeti hagyományoknak a cseh irodalomban való megjelenését elemzi (Die Tradition der Volksdichtung in der tschechischen Literatur). A szerző joggal vélekedik úgy, hogy az irodalomtörténeti kutatás mellett a folklorizmus jelenségeit értelmező néprajztudománynak is lehet mondanivalója a vizsgált kérdésről. Az eddigi megközelítésektől eltérően, amikor is egyes alkotók életművében, még gyakrabban egyetlen művében elemezték a folklóralkotások hatását, a szerző a kérdéskört komplexen értelmezve az általános vonatkozásokat vizsgálja. Igen szélesen értelmezve az irodalom fogalmát, a vizsgálat körébe vonja a gyermek- és ifjúsági irodalmat éppúgy, mint a szórakoztató és népszerűsítő irodalmat. A tanulmány igen árnyaltan mutatja be azokat a módozatokat, ahogyan az irodalmi művek szerzői a folklórjelenségekkel megismerkednek (közvetlen tapasztalat, folklórgyűjteményekből stb.), melyek jelentős mértékben hatnak az adaptáció jellegére. Tanulságosak azok a megállapítások is, amelyek az egyes folklórműfajok (népdal, mese, ballada, anekdota stb.) eltérő szerepét értelmezik az irodalmi alkotásokban. A szerző széles körű kitekintésére jellemző, hogy figyelmet fordít a nem cseh népköltészeti alkotások cseh irodalomba való bekerülésére is. Az öt terjedelmes tanulmány mellett röviden megemlítjük a kötet kisebb lélegzetű közléseit is. Jelen kötetben a szláv etnológia történetével több írás is foglalkozik. így Tajsa O. Hontar a lvovi néprajzi és iparművészeti múzeum történetéről, gyűjteményeiről és kiállításairól tájékoztat. De olvashatunk még itt az azóta már megjelent szlovák néprajzi atlasz munkálatairól, valamint a Stráznicei népművészeti intézet rendezvényeiről és folyóiratáról a „Národopisny aktuality"-ről.