A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MUZEOLÓGIA-KÖZMŰVELŐDÉS - Bakó Ádámné: Egy szabadkőműves kötény restaurálásáról

Restaurálás előtti tárgyleírás, állapotfelmérés Üveglap alá szorítva szerepelt kiállításon, így tárolták, így kaptam kézhez. Méretei: 380 mm x 310 mm, megkötő selyem: jobb oldalon 270 mm, bal oldalon 210 mm. Állapota: esztétikailag elfogadható, régiség benyomását keltő textília, sok furcsasággal díszítve. Kultikus tárgy, szertartás kellékeként használták, a használat nyomait viseli. Anyaga: selyem, selyembéléssel, mely restaurálás esetén további vizsgálat tárgyaDíszítése: fémszálas hímzés, flitterrátétek, tűfestés, zseníliahímzés, selyemszállal szálöltéses hímzés, tömött laposöltéses selyemszálas hímzés. Szegélye minden oldalon 1 cm széles rakott barna selyemszalag, fodorszerűen keretezi a kötényt. Barna selyemszalag keretezi a kötény borítékszerűen visszahajló háromszögét is, és barna selyem a nagyon meggyengült kötőszalag két ága is. Részletes szakmai állapotfelmérés A kötény kiszáradt, porlik, igen gyenge megtartású, sok, többféle folt látható rajta. Valaha feltehetően nyers színű selyem alapanyaga elérett, meggyengült. Az alapanyag elszíneződése, (színvesztése) a szerves anyag bomlásának a következménye, megállíthatatlan folyamat. Az elszíneződés oka lehet még a helytelen klimatikus viszonyok hatása, mely fakulás, színváltozás mellett a színezékek levérzését is okozza. Az üveglapon a légnedvesség (a változó hőmérséklet következtében) lekondenzál, csepp formájában a textíliát átitatja, apró helyi nedvesedést okozva a levérzésre hajlamos színezéket oldja, majd a kiszáradt selyemben futtatja. Elszíneződések, levérzések keletkezhetnek a használat következtében is, valamint a bélésként használt barna selyem festékanyagából kicsapódott zöld kloridok (réz-klorid, ezüst-klorid) hatására. A barna bélésanyag festésére, színezésére földfémet használhattak, ennek kloridjai a klímaváltozás hatására kicsapódtak, a bélést elszínezték, szinte beborították, és áthúzódtak a bélésről a selyem színoldalára is. A zöld kloridok keletkezhettek attól is, hogy a tárgyat a szertartások közötti időszakban olyan fémtárgyon, vagy fémtárgyban tárolták, mely korrodeálódott, korróziós termékét a textíliának átadta, és ez. a korrózió a textília anyagaival lépett akcióba, mikor a számára előnyös klimatikus viszonyok bekövetkeztek (légnedvesség megfelelő lett az akcióba lépéshez). Arra gondolni sem merek, hogy az is lehet a Telegdi Imre által említett elszíneződés oka, hogy a megfakult színeket felületileg utánaszínezték. Ez olyan feladatokat rejt, mely folyamatok előre elképzelhetetlenek és valószínű, hogy megállíthatatlanok. Pl. a zsenília feltehetően valamikor szép zöld színét, fakulása miatt utólag felületileg kívülről, valamilyen zöld színezővel áthúzták (ecsettel stb.), utánaszínezték. További károsító tényezők a fiitterek és a fémszálas rátétek, melyek klimatikus változás hatására szintén folytonossági hiányosságokat okoztak, különösen a kötény középső részén. Kloridok hatására bekövetkezett korrózió jelenti a legnagyobb veszélyt a réz alapú, réz díszítésű, vagy rézzel érintkező tárgyak esetében. Réz-klorid van jelen, ha befelé terjedő világoszöld foltokat észlelünk. Már morzsányi nátrium-klorid vagy akár a közeg gyenge sótartalma hatására megindul a folyamat: a fémfelületen réz-klorid (CuCl) alakul ki. Ez vizes közegben disszociálva a réz-klorid rézoxiddá alakul, miközben a klorid-ion sósavat képezve a hidrogénionokkal ismét reakcióba lép a fémfelületen lévő réz-ionokkal. Ha még oxigén is van jelen, akkor részben bázikus rézklorid képződik, részben a felszabaduló kloridion tovább folytatja a megkezdett reakciósorozatot, amely kisebb-nagyobb sebességgel folytatódik mindaddig, amíg a körülmények kedvezőek a lejátszódáshoz. A textília teljes hátoldalán és a selyem színén fellelhető zöld színű kloridok a fenti okok miatt várhatóan beláthatatlan eredményt produkálnak, bármilyen tisztítást kap-