A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MUZEOLÓGIA-KÖZMŰVELŐDÉS - Bakó Ádámné: Egy szabadkőműves kötény restaurálásáról

/. kép. Szabadkőműves nagymesteri díszkötény. (A képek Kulcsár Géza felvételei) A szabályos páholyélet szigorú feltételeinek ismerete nélkül, azok szimbólumainak értése nélkül a szabadkőműves kötény léte. ábrái, alakja, egész megjelenése érthetetlen, funkciója kideríthetetlen. A „szabályos" páholyélet feltétele, hogy az saját helyiségekben folyjék, a profán világ kizárásával és tételesen rögzített berendezéssel, felszereléssel, hiszen minden tárgynak és azok elhelyezésének szimbolikus jelentősége van. E tekintetben a szabadkőművesség igen sokat merített az ószövetség zsidó hagyományaiból, elsősorban Salamon királyhoz, a nagy templomépítőhöz kapcsolódva. A szabadkőművesség vonzereje és népszerűsége részben azzal függött össze, hogy egy-egy jelkép, mely a „láthatatlant"' idézi, rugalmasan, többféle módon értelmezhető. A páholyház legfontosabb helyisége a szentély, vagy templom. „E szertartásterem Salamon király templomát idézi, a benne elhelyezett két oszloppal. A főmester trónusa fölött egyenlő szárú háromszög, benne egy szem látható. A szentély további kellékei, szimbólumai közé tartozik többek között: a nap. a hold, a csillagok, a három gyertyatartó, a bölcsesség hét lépcsőfoka, a megmunkált és megmunkálatlan kő - e két utóbbi az embert jelképezi, mielőtt s miután szabadkőművessé lett. A nélkülözhetetlen eszközök között van a körző, a vonalzó, a vakolókanál. a kalapács, a valamikor használt kőműveskötény." - írja L. Nagy Zsuzsa. A tagfelvétel változatos, bonyolult, hosszadalmas, országonként, páholyonként változó szertartással zajlik szigorúan betartott koreográfia szerint. A szertartások minden változata hosszú és azzal ér véget, hogy a felavatott szabadkőművesség egyre szervezettebb lett, egyre több tagot tömörített szerteágazó jó nemzetközi kapcsolatok-