A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MUZEOLÓGIA-KÖZMŰVELŐDÉS - Bakó Ádámné: Egy szabadkőműves kötény restaurálásáról

2. kép. A kötény díszítményének „piramisai' kai rendelkezett. Tagjai között neves közéleti személyiségek, miniszteriális emberek, írók, költők szerepeltek. 1919-ben a Forradalmi Kormányzótanács, mint polgári pártot a páholyok működését betiltotta, attól tartva, hogy a pártok ellenforradalmi szervezkedés kereteivé válnak, mint ez feltehetően be is következhetett volna. A nagypáholy kénytelen volt szüneteltetni a szabályos páholyéletet, de a két háború között végig tartottak összejöveteleket. Társadalmi egyesületeket szerveztek, jótékonysági egyesületekben fejtették ki tevékenységüket, miközben Európában mindenhol szabadon működtek a páholyok. A fasiszta pártok létrejöttével teljességgel lehetetlenné vált az európai szabadkőművesség helyzete, a 30-as években a kontinens nagy részén támadás indult a szabadkőművesek ellen. 1938-1939-re gyakorlatilag felszámolták a mozgalmat, mely ebben az időben már a humanitárius cselekedetek fontosságát hangsúlyozta. A szabadkőművesek polgári demokratikus ebei az új rend számára egyre kellemetlenebbé váltak, lassan a páholyok felszámolódtak, vagy maguktól, vagy mint Magyarországon rendelettel. L. Nagy Zsuzsa könyvében erről azt írja. hogy 1950. június 12-én jelent meg a belügyminiszter betiltó rendelete, és ezzel Közép-Kelet-Európa elszakadt az európai polgári demokráciák virágzó szabadkőműves láncától. A szabadkőművesség történetének háttere vázlatos, teljességre nem törekvő, rövid áttekintése rávilágít arra, hogy a múzeumi tulajdonunkban lévő tárgyi emlék, a szabadkőműves kötény, milyen történelmi, eszmei értékek hordozója lehetett. A szabadkőműves kötény 1991 februárjában Sátoraljaújhelyből került hozzám restaurálásra. Korábbi életéről annyit tudok, hogy pár évvel korábban egy Budapesten történt kiállítása előtt portalanították. Akkor sző volt arról, hogy kiállítása előtt restau24* 371