A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MUZEOLÓGIA-KÖZMŰVELŐDÉS - Bakó Ádámné: Egy szabadkőműves kötény restaurálásáról

Egy szabadkőműves kötény restaurálásáról Szabadkőművesség történelmi szerepéről, a szabadkőműves páholy szertartásairól, kultikus tárgyairól keveset hallunk. Az e témakörből restaurálásra kerülő tárgy történetének, funkciójának megismerése nagy segítségére lehet a restaurátoroknak a tárgy állapotának felmérése, később restaurálása során. A restaurátor feleletet kaphat a tárgy korára, funkciójából adódó elváltozásokra és egyéb, a restaurálás előtt, vagy közben felmerülő problémára. A szabadkőművesség ismerői a kezdeteket többnyire a templomosok rendjének létrejöttének idejére teszik, és 1717-ben jelölik meg. A megalakulás elméletével megegyeznek a későbbi szabadkőműves páholyok elméletei, de módosulások, változások természetesen keletkeztek az idők során. L. Nagy Zsuzsa Szabadkőművesek című könyvében a megalakulás elméletéről a következőket írja: „A polgárságnak gazdasági erejével összhangban álló politikai szerephez és társadalmi tekintélyhez kell jutnia; hogy a gazdagoknak teljesíteniük kell rendelt és valódi feladatukat a szegények és elesettek támogatását; hogy dogmák és tekintélyelvek helyett a józan észnek a rációnak kell uralnia a társadalom életét." Célszerűnek látszik a szabadkőműves szervezet történetének rövid áttekintése az egyik tárgyi emlékük restaurálásának taglalása előtt. Már a kilencedik, tizedik században Angliában kőművesek mint titok és tudás birtokosai kaptak kiváltságlevelet. Magyarországon a tizenkettedik század közepén II. Géza telepítette le a templomosokat. Rendházuk Székesfehérváron volt, a templomosok élén nagymester állt. A szabadkőművesség magyarországi ismerője, Balassa József, a kezdetet a 17. századi templomépítők és az ide csatlakozó értelmiség (filozófusok, természettudósok, művészek és neves közéleti személyiségek) körében jelöli meg. ők átvitt értelemben építettek, a világrend felépítésén munkálkodtak. A szabadkőműves eszme előkészítője volt a francia forradalomnak. Magyarországon például tagjai voltak a szabadkőműveseknek a felvilágosodás hívei. 1764-ben Mária Terézia bezáratja a páholyokat, a megtorlás nemzetközi. A tizenkilencedik század elejéig a páholyok csak csendesen működnek, de a múlt század utolsó negyedében új lendületet vettek. A szabadkőműves szervezetek végső formája, szokásrendje, a tizennyolcadik században alakult ki. Jellege nemzeti jelleg, zárt egység, de csak üldöztetés idején titkos, és felfűződött a nemzetközi láncra. Egyrészt hirdeti az ész, a ráció uralmát, másrészt szertartása a vallási misztikumtól veszi formáját, hangulatát. Lényeges feladatuknak tekinti a nyelv, az etnikai tudat megőrzését. Jelszavai: egyetemesség, ész, munka, ezek becsülése. Szabadkőműves alapszervezet, mely a szabadkőműves tagokat összefogja, a páholy: élén meghatározott időre választott főmester, felügyelő, szónok, szertartásmester, kincstárnok stb. A páholyok rítustól függően nagypáholyokban egyesülnek. A nagypáholyok élén a nagymester áll. 24 369