A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: Földrajzi nevek személynevekből

Földrajzi nevek személynevekből A két névkategória összefüggésére először Szabó T. Attila

[ mutatott rá, majd néhány évvel később részletesen is kifejti, megjelölve a főbb típusokat.

2 őt idézi Lőrincze Lajos is alapvető munkájában.

3 Egyéb szempontokra (pl. mesterséges névadás) is felhívja a figyelmet Kálmán Béla.

4 Egy község ilyen jellegű földrajzi neveit Mező András dolgozta fel.

5 A felsorolt művek azt mutatják, hogy egyes nevek évszázadok óta élnek, és sokszor nem is gondolunk már a személynévi eredetre, ám az újabban keletkezetteket azonnal felismerjük. Mindezeket nem szabad a vizsgálatkor figyelmen kívül hagyni, azaz külön kell választanunk a természetes, illetve a mesterséges neveket. Erre a tényre legmarkánsabban Mező András mutatott rá.

6 Cserépfaluban összesen 85 olyan földrajzi nevet találtam, amelyek személynévből alakultak; ebből természetes 73 (85,88%), mesterséges név 12 (24,11%), közülük 11 utca- egy pedig barlangnév. A mesterséges neveket a feldolgozásban külön is jelölöm (M). ' Szabó T. Attila

7 rendszerezése ma is helytálló. Ő azonban egy nagyobb terület anyagát dolgozta fel, következésképp sokkal több név állt rendelkezésére. Csekély anyagunkat nem akartuk szétaprózni, így az ő rendszerezését mellőzzük. Elsősorban a személynevek kategóriáit vettük figyelembe (pl. vezetéknév, keresztnév stb.) - az ún. földrajzi köznevek, viszonyító elemek másodlagosak. Anyagunk a következő csoportokra bontható: 1. Régi magyar személynévből alakult földrajzi nevek. Közéjük felvettük a kereszténység során átvett neveket is - a kételemű személynévrendszer kialakulásáig. Számuk: 5 (5.88%). Cserép:

8 jelenleg a község szóbeli használatú neve. 1248-tól adatolható, egyéb formái: Cserépalja, Cserépfalva, Cserépfalu.

1

' Miklós luga: 1248: myklosluga,

10 1399: Miklousluga," 1413: Myklousluga,

12 1864: Miklósluga.

13 Azaz Miklós erdeje, lankája. Odor-vár.

u 1337. oldruh,

15

1833: Odor,

16

1851: Ódor vár,

17

1864: Ódorvára, Ódorvár, Ódor. A környékbeliek egyértelműen Ódor-nak nevezik (Bükkzsérc, Cserépfalu). A turistakalauzok a székelyföldi odor ,odú, üreg' szóval magyarázzák. Ez azonban tudákos etimológia, hiszen a földrajzi távolság is tekintélyes, s a legrégibb adatban szó sincs üregről. Az Oldarich személynévből származik. A fejlődési sora a következő: Oldarich > Oldruh > Oldró > Oldor > Ódor.

Is Vata kútja: 1788 (a régi térképek adatait csak évszámmal jelöljük).

14 A névadó személye nem ismeretes, bár a helyi monda a 11. században élt Vata vezérrel hozza kapcsolatba. Vata-völgy: a régiségből nincs rá adat; nyilvánvalóan a kútról (jelenleg forrás) nevezték el a völgyet, így a személynévi eredet csak másodlagos. 2. Vezetéknévből alakult földrajzi nevek. Számuk: 31 (36,47%), azaz a teljes névanyag egyharmada. Alberti köz: Alberti Elemér kovács lakott ott (Poczók György veje). Bajzát-kanyar: a Mór-völgyi út egyik hajtűkanyarja, ahol egy Bajzát nevű gépkocsivezető belehajtott a Hór-patakba. Bethlen utca (M), az ejtésben: Betlehem utca. 1896-ban kapta a nevét (1952-ig). Bocskai út: ugyancsak millenniumi elnevezés. Bojtár-