A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: Földrajzi nevek személynevekből

lápa: hegyoldal, tulajdonosáról. Boldizsár-kút: a közelében lakó családról. Derda-kaszáló: erdei kaszáló, az elnevezés időpontjában az egyik Derda család bérelte. Derdák sora: Pesty 1864-ben még Kósiksor-í ír, de nem sokkal utána ezen a soron csak Derdák laktak, és a Kósiksor egy másik utca neve lett. Dósa-udvar: a hadas település egy maradványa, az udvar jelentése itt: .(beépített) telek', négy Dósa család lakott ott. Gacso-híd: a Hór-patak egyik hídja a közelben lakó Gacsó családról elnevezve. Garázda: 1770: In Promonthorio Garázda:

20 ez a szőlőhegy a tagosítási iratokban sűrűn szerepel. Nevét 17. századi birtokosáról. Garázda Gergelyről kapta.

21 A monda szerint a Garázda bora garázdává teszi az embert, innen az elnevezés. Illés paliaga: a tagosítási iratokban (19. század elejétől) szerepel először, s az anyakönyvek tanúsága szerint a 18. század végén élt ilyen nevű család (párszor Illyés-nek anyakönyvezve) a községben, tehát a névadás akkor történhetett. Jakab köz: ujabban alakult zsákutca az alvégben az ott lakó családokról. Jakab sor — Jakabok sora: 1864: Jakabsor: utca a felvégben Jakab nevű családokról elnevezve. Kossuth út: millenniumi névadás Kossuth Lajos tiszteletére (eredetileg a község közepétől délre eső szakaszt jelölte, ma az egész fő utcát). Kósik sor: 1. fentebb! Móhalom: 1788: Móhalom, a beszédben: Móhalma. Egy 18. században élt Mók Gergely nevű emberhez kötődik (hogy mi volt a névadás apropója, arra az anyakönyv nem ad választ). Mussolini-barlang (M): 1933-ban a Suba-lyuk feltárása szenzációs leletekethozott: a Neander-völgyi ősember maradványaira bukkantak. A hír bejárta a világsajtót, s a Gömbös-kormány Benito Mussoliniról nevezte el a híressé vált barlangot, s ezt a nevét egészen 1948-ig (!) viselte; azaz a szakirodalomban még ma is, hiszen 1940-ben a barlangról szóló monográfia a következő címen jelent meg: Die Mussolini-Höhle. Megjegyezzük, hogy a turisztikai könyvekben Subalyukként emlegették akkor is. Nikkel fája: a község egyetlen nevezetes fája, amelyet a 19. század harmadik negyedében itt működő erdőmester (sírja ma is megvan az ún. ócska temetőben) ültetett. Míg ki nem száradt, erdei tájékozódási pont volt. Nyitrai-kaszáló: ezt az erdei kaszálót a cserépváraljai Nyitrai család bérelte. Petőfi utca: millenniumi névadás. Poczók köz: Poczók György kovácsról (azonos az Alberti közzc\). Rákóczi út: millenniumi névadás; alapja népmonda: II. Rákóczi Ferenc járt erre. Az történelmi tény, hogy a fejedelem Egerből Cserépvárra ment, s ha Cserépfalut érintette, csakis ezen az úton mehetett oda. Simon szene: 1788: Simon bikkese, 1864: Simonszeni: A Simon ugyan előfordul ragadványnévként is, csak éppen később, a földrajzi név ezért került ebbe a kategóriába. Túri sósa: 1864: Turi sóssá: A Turi név csak a 18. században fordul elő, így a névadás is akkor történhetett. Vadászi-lápa: termőterület a Vadásziak birtokában. Vadászi-kút: az egyik Vadászi család háza előtti kút. Zrínyi utca, az ejtésben: Zirinyi utca: millenniumi névadás a költő tiszteletére. 3. Keresztnévből alakult földrajzi nevek. Számuk: 4 (4,70%). Anna néni setét völgye: a névadó személyéről semmit sem sikerült felderíteni. Gábor-kő: 1788: Gáborkő: A Gábor a közepesen megterhelt nevek közé tartozott; több család is szóba jöhet, legfeljebb gyanakodni lehet, hogy ez a szikla és környéke valamilyen eseményről kapta a nevét. Vezetéknévről nem lehet szó, mert a Gábor családnevet csak a 16. századból lehet kimutatni, a ragadványnév viszont csak 19. századi. Salamon: egykori zsidó bolt neve (Klein Salamon). Tamás-szék: 1788: Tamás széke, 1864: Tamás széki: a Tamás keresztnév eléggé ritka, csak a 19. század elején válik gyakorivá. 4. Becenévből alakult földrajzi nevek. Számuk: 4 (4,70%). Jakus: egykori zsidó mészárszék (Schwarcz Jakab). Marci háza: egykori kovácsműhely (Lőcsös Márton). Náci: zsidó szatócsbolt volt (Spernáth Ignác). Záli néni: volt zsidó kocsma neve. 1912ben itt verték agyon a falu betyárját. Poloska Jóskát. 5. Ragadványnévből alakult földrajzi nevek. Számuk: 31 (36,47%), tehát a teljes névanyag második harmada. E kategóriában általában épület- és kútneveket találunk. 23* 355