A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Barsi Ernő: Gyermekjátékdalaink és új stílusú népdalaink táji sajátosságaihoz

u Kálóci Iroréné Kovács Teréz /1869/ Szany, 1935. Veress Sándor X L v . 3 f—f 1 \=-—— T ci» è

v b 4 fit i—J —* J i. i —i i 1-^— Szanyvá - ro-si gid-res gödrös uc - ca > t í s r ÍU H Tizert - három gyalog-út van raj - ta. F Tizen - három kö - zül egy az enyém Azon jár el hoz - zára a ked - ve - sem. Táji sajátosságnak vehető az is, hogy Észak- és Nyugat-Dunántúlon több gyermekjátékot regösének dallamra, vagy annak változatára énekelnek (Kis kacsa fürdik, Fehér liliomszál; Daloló Szigetköz 121., 115., és Kis góca fürdik; Vasi nd. 54.). Az Alföldön, vagy Felső-Magyarországon ez még véletlenül sem fordul elő. A gyermekjátékdalok dúros hangkészlete valóban teljesen elüt a Bartók által régi stílusúnak, Kodálytól pedig a népzene ősrétegének nevezett dallamosságtól. Mégis, mind a kettő „békésen él egymás mellett". Sőt, egyes területeken kialakult olyan dallamosság, gyermekjátékdalainkban, mely hidat épít a dúros gyermekjátékdallamosságból a la pentatónia felé. Főként a Kisalföldön (Rábaköz, Vas megye) és Felső-Magyarországon találjuk ennek két egészen különböző módját. Mikor először hallottam Rábaközben a s 1 s m dallamkezdetet úgy, hogy a tengelyhangból való kitérések fel és le egyaránt kisszekunddal összeszűkültek, úgy véltem, hogy hamis énekléssel van dolgom. Lejegyzésüknél s 1 s m-t használtam, csak nyíllal jelöltem, hogy a la-t mélyen, a mi-t pedig magasan intonálta az énekes. Mikor azonban több faluban is találkoztam hasonló jelenséggel, kezdtem felfigyelni rá és láttam, hogy itt sajátosságról van szó. Rábapatona gyermekjátékdalaiban

15 pl. igen tekintélyes számban fordul elő ez a m f m r dallamosság. Néha a zárlatban a ré alsó kvartját is érinti a dallam, olykor pedig kiegészül do és ti-vel is. Már készen is van a mollos (la hexakord) gyermekjátékdallam (Daloló Rábaköz 71. sz.).

u> Felső-Magyarországon viszont a m r d r dallamosság bővül ki felfelé fá-val, lefelé t, lá-val, s így jön létre a mollos dallamosság, melytől már nincs messze a la pentatónia sem (Kis kacsa fürdik sályi változata). A rábaközi „szűkített" változat azonban csak Nyugat-Dunántúlon ismeretes. (Ilyen még a Vasi nd. 32., 35., 55., 69. számú dala.) Már Szigetközben sem fordul elő.