A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Hozzászólások

buzgó katolikus Széchenyi István is fontosabbnak tartotta a magyarságát egy bizonyos idő után, mint azt, hogy katolikus. Kossuth Lajosnak fontosabb volt, hogy magyar, mint hogy evangélikus. Ennek a váltásnak meg kellett jelennie a helyi társadalomban is, még ha időben esetleg eltolódva is. Seresné Szegőfi Anna: A vallási és nemzeti tudat váltásának problémájához prezentálom Miskolc 1832-es tisztújítási listáját, amelyből kiderül, hogy mely tisztségeket tartottak fontosnak a városi politikában. Kiderül, hogy a négy vallásnak külön árvagyámot választottak, ami a vallási türelem rendkívül magas fokát jelzi a reformkori Miskolcon. Hozzá kell tenni, hogy azért csak négyet, mert ekkor még csak négy elemi iskola működik. Amikor ötödik felekezeti iskolaként belép az izraelita elemi, rögtön megválasztják az izraelita árvagyámot is. Wellmann Imre: A kétnapos konferenciát összefoglalandó, először egy forráskritikai momentumra hívom fel Miskolc 18. századi történetének kutatóit, mégpedig a nemesség számarányának meghatározásánál. Ez a kritika az egyes megyék közötti arányokon nem változtat, az egyes területeken belül azonban igen. Jelesül: óvatosan kell kezelnünk a II. József-féle összeírás adatait, mivel senkinek, aki ekkor nemesnek mondta magát, ezt nem kellett igazolnia. Senkitől nem kértek igazolást, hogy valóban nemes-e vagy sem. Ez a nemesek tulajdonképpeni számán igenis változtathat. Aki az összeírás idején egy kicsit igényt tartott arra, hogy a nemesi jogokkal éljen, könnyen vallotta magát nemesnek. Az egyházi összeírásokhoz is hasonló óvatossággal kell közelednünk, mivel a katolikus egyházi összeírásokba igen sokszor bevettek protestánsokat is, így nem biztos, hogy akit ide felvettek, valóban katolikus volt. A tanácskozás egészére vonatkozóan kijelenthetem, hogy rendkívül gyümölcsöző volt. Miskolc esetében olyan mezővárossal találkoztunk, melynek egész fejlődése sok tekintetben például is szolgál. Az idő szűk volta miatt sajnálatosan nem fejtettük részletesen ki a kutatások eredményeit, de az előadások igazolták, hogy komoly és eredményes munka folyik a Miskolc-monográfiában. Sajnos, több monográfia megjelent már anélkül, hogy hasonlóan alapos előkészítő munka előzte volna meg. Miskolcot jelentősége is predesztinálja arra. hogy többkötetes, nagy munka készüljön róla. Az elhangzott előadások jelzik, hogy a szerkesztés és előtanulmányok jó úton indultak el. és eredményes lesz a kiadás. Szerk.: GYULAI ÉVA