A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Siska József: Miskolczi Csulyak István

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK Miskolczi Csulyak István Nevét leginkább teológusok, a reformáció iránt tüzetesebben érdeklődő irodalom - és egyháztörténészek ismerik.

1 Szűkebb pátriájának, a Hegyaljának mai lakói szinte semmit sem tudnak róla. Ezért szeretném az alábbiakban röviden bemutatni annak az embernek az életét és munkásságát, aki a maga korában nagyon sokat tett régiója műveltségi színvonalának emeléséért, és olyan munkákat hagyott hátra, amelyek nélkülözhetetlen forrásai a 17. századi népélet kutatásának. Tolcsván született 1575 októberében. Édesapja a helyi református eklézsia lelkipásztora, miskolci polgári családból származott. Édesanyja. Póli Éva újhelyi nemesi család sarja volt. A család 1578-ban Olaszliszkára költözött, ahol Miskolczi Csulyak János elfoglalta a tolcsvainál jobban jövedelmező, megüresedett lelkészi állást. Itt működött 1584-ben bekövetkezett haláláig. Özvegyen maradt felesége családjával együtt hazatelepült Sátoraljaújhelybe. Miskolczi Csulyak István már ötéves korában megkezdte iskolai tanulmányait. Önéletrajzi írása szerint édesapja azért küldte el a harangozóval a liszkai oskolamesterhez, hogy gyermekágyas anyját ne zavarja. Úgy megtetszett neki az iskolai élet, hogy ezután kisebb megszakításokkal 27 éven át tanult.

2 Családjának és a korszak zaklatott viszonyainak köszönhetően diákévei változatos körülmények között és különböző helyeken teltek el. Liszka után Újhelybe, Patakra, Debrecenbe járt iskolába. A második debreceni diákoskodását 1595-ben a török csapatok támadása miatt kellett befejezni. Hazatért ismét Újhelybe. Az újhelyi iskolába járó Turóc megyei tót vendégdiákok rábeszélték, hogy tartson velük német nyelvet tanulni a jezsuiták znióváraljai kollégiumába. Kassán keresztül az Eperjes melletti Enyicke faluig jutott el, ahol nagybátyja, Póli István eltérítette szándékától. 1595 őszén a bodrogkeresztúri iskolába iratkozott be, de itt már egy kevés mellékjövedelemhez is jutott, mert elvállalta a leckehallgatás mellett a harangozói tisztet és a preceptori állást is. 1598-ban Újhelybe, majd Patakra ment tanulni. A pataki akadémia elvégzése után, 1600-ban mosolygott rá a szerencse. A tállyai református egyházi zsinaton érdeklődött Siderius János, Szepsi város lelkésze zempléni kollegái között, hogy kit tudnának ajánlani házitanítónak a késmárki báró, Thököly Sebestyén, Miklós fia mellé. Részt vett a zsinaton Váczi Gergely, az újhelyi iskola rektora is, aki Miskolczi Csulyak Istvánt, mint jó képességgel megáldott ifjút beprotezsálta a Thököly családhoz. Egy évig a pataki kollégiumban foglalkozott Thököly Miklóssal, madj ezután Késmárkra mentek. Kilenc hónapot töltöttek el itt. Azután Thököly Sebestyén kívánsága szerint elindultak a görlitzi gimnáziumba. Itt 1601. október Tjén kezdték el tanulmányaikat. Egy év és nyolc hónap elteltével 1603. június 21-én mentek tovább a híres heidelbergi akadémiára. Prágán, Drezdán, Magdeburgon, Lipcsén, Erfurton, Gothán, Hanaun és Majna-Frankfurton át vezetett az útjuk az ősi iskolavárosba. Itt kötött barátságot több neves emberrel, többek között David Pareus teológiaprofesszorral, a német kálvinista későhumanizmus vezető egyéniségével ésJanus Gruteus történészprofesszorral, aki a Bibliothéka 16* 243