A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Hozzászólások

met arra, hogy saját egyházi tapasztalatainkat, vagy korunk vallási tapasztalatait nehogy visszavetítsük régebbi korokra. Először is vegyük tudomásul, hogy a vallás a reformáció, ill. az ellenreformáció korában az emberi életnek meghatározó jelentőségű tényezője volt. El sem tudjuk a 17-18. század emberét képzelni, ha nem vesszük figyelembe, hogy életében a vallás milyen döntő szerepet játszott. Orosz István már említette, hogy számunkra elképzelhetetlen ellentétek feszültek a katolikusok és protestánsok között. Az alábbi példám is őt igazolja: a Bánság betelepítésekor Mária Terézia csak katolikusokat engedett ide letelepedni, protestánsokat egyáltalán nem, Bécsben a protestáns magyarokban ősi ellenséget láttak. A katolikusok betelepítése után sem lett azonban a katolikus vallás a döntő itt, hiszen végig túlsúlyban voltak a Bánságban a rácok és románok, akik tudvalevőleg orthodox vallásúak. Katolikus szempontból azonban nem voltak olyan veszélyesek, mint a protestánsok. Deák Gábor: A minoriták missziós tevékenységére igen jó példa éppen Kelemen Didák pályája, akit rendje főként a felszabadult egykori hódoltsági területekre küldött, azokba a mezővárosokba, ahol a protestantizmus igen erős volt. Missziós tevékenységeként ezeken a helyeken templomokat épített, rendházakat alapított, elindította a térítőmunkát. Miskolc történetében a vallási kérdéseket más szempontból is figyelembe kell venni. Addig, amíg a városi magisztrátus és a református egyház presbitériuma azonos volt, a városi politikában nem merült fel élesen a vallás kérdése. A 18. század eleji vallási rendeletek után azonban a presbiteri jegyzőkönyvek nagyszerű forrásai Miskolc társadalma kutatásának. A társadalmi mozgások nyomon követhetők többek között az avasi egyház jegyzőkönyveiben. A türelmi rendelet a protestáns vallási életben érezhető fellendülést hozott városunkba, így a 18. század végén mozgalom indult a második, a mai Kossuth utcai kálvinista templom építésére. Szalipszky Péter: Miskolc reformkori történetében is igen fontosnak gondolom a vallás hatását, mind az eszme-, mind a politikatörténetben. Ismeretes, hogy a kálvinizmusnak milyen sarkalatos tétele az ellenállási jog. Benda Kálmán professzor is a reformáció lényeges társadalmi hatásának tartja az ellenállási jog eszméjének beépülését. Ismerjük a reformkori politikában Miskolc és Borsod kiemelkedő szerepét, kiállását a reformok mellett nemcsak a politikában, hanem a kulturális élet-színházügy, a magyar nyelv használata - területén is. Miskolc város monográfiájában szívesen olvasnám a 19. század elejének társadalom- és politikatörténetében a protestantizmus-reformátusság eszmekörének hatásvizsgálatát. Orosz István: A Miskolc vallás- és társadalomtörténetében beállt fontos változás: a katolikusok arányának megnövekedése a 18. század folyamán egy alapvetően református városban, nem miskolci probléma csupán. Ugyanez figyelhető meg Debrecenben is. A két város magatartása azonban a nem katolikusokkal szemben különbözik egymástól. A debreceni polgárok a piaristák processzusain, külsőségein egyszerűen csak nevettek, sejtésem szerint azonban Miskolc nem egészen így viszonyolt a minoriták megnyilvánulásaihoz. Ez nem egyfajta toleranciát jelenthet, hanem arra enged következtetni, hogy a befogadás mélyebb volt, mint a debreceni református polgárok esetében. Ott csak az államhatalom kényszere kötelezte például, hogy katolikus szenátorokat is válaszszanak, van úgy, hogy a szenátorokon kívül nincs is más katolikus Debrecenben. A vallás és társadalom kapcsolatában azonban a 19. század első fele lényegesen különbözik a 18. századi viszonyoktól. Az előző században valóban meghatározó a vallási hovatartozás, a felekezet meghatározta az egyén helyét a világban. A 19. században azonban ennek a helyébe az a nemzeti tudat lép, amely azóta is magatartásformánk meghatározó eleme. A magyarság tudata egyre inkább másodlagossá teszi a vallási hovatartozást. Gondolok itt Kazinczy és más reformkori gondolkodók példájára, sőt a 16 241