A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Rémiás Tibor: Egy (eddig) meg nem jelent várostörténeti monográfia viszontagságai

Miskolc város történetéből) c. monografikus mű kiadásával. Megbízza Tok Miklós, tanácselnök-helyettest a főszerkesztői teendők ellátásával."

17 Az indulás évében, az 1974. évi megbízási díjakra rögtön 60 000 Ft összeget biztosítottak. A kissé elhamarkodott tanácsi döntés szépnek, vonzónak, de ugyanakkor optimistának és kellőképpen át nem gondoltnak tekintendő. Tudva, hogy a pozitivista szemléletű Szendrei- és a népszerűsítő Halmay-Leszih-, vagy a Horváth-Marjalaki-Valentiny-féle monográfiák óta több forráskiadvány és az egyes történeti korszakokat elemző tanulmányok születtek, ezért reális igényként vetődik fel a város részéről egy újabb történeti összefoglalás. Mindezek tudatában célként jelölik meg: „egy marxista történetírás igényének megfelelően írt és szerkesztett összefoglaló várostörténeti munka kiadását." Jellegét tekintve a monográfia és a tanulmánygyűjtemény között közbülső (?) helyet elfoglaló kötetre gondoltak, aminek tervezett terjedelmét 70 ívben határozták meg. Az egykötetes munka 22 szerző 22 fejezetéből állna össze, amit a lektorok után, a 3 szerkesztő és az egy technikai szerkesztő készítené nyomda alá. A megjelentetés határideje volt az egyetlen biztos támpont: 1979., a város felszabadulásának 35. évfordulója. Az ötéves munka tervezett teljes költségét 800 000 Ft-ban jelölték meg. Az elképzelések - a monográfiajellegének, költségének, terjedelmének és megjelentetési határidejének eldöntése után - 1975. januárjában kerültek ténylegesen szakmai plénum elé. Tok Miklós, a főszerkesztő ugyanis 1975. január 27-én bízza meg Román Jánost, megyei levéltár-igazgatót a szerkesztői teendők ellátásával. 1975. június 9-én Román János levelet intézett Tok Miklóshoz. Ezen levélben a levéltár-igazgató már halasztásokat, módosításokat és kikötéseket fogalmaz meg. így: az egyéves határidő halasztását, és a szerződéskötések 1975. augusztus Tjéig való megtörténtét kéri; „ellenkező esetben, tekintettel egyéb többrendbeli elfoglaltságomra, a szerkesztői megbízást tisztelettel visszaadom" - írja Román János a fent datált levelében. Mindezek tudatában nem vonják vissza Román János szerkesztői megbízását. Román János szerkesztői feladatát komolyan véve elgondolkodik a monográfia megvalósításának és szakmai kihívásainak realitásain. Három lehetséges monografikus változatról alkot véleményt. A Tok Miklós főszerkesztésével megvalósításra váró és a városi tanács által elfogadott 22 szerzős „Fejezetek Miskolc város történetéből" alcímet viselő ,^A"-változatot Román János elvetette. Hosszmetszetében a történeti, keresztmetszetében a szociográfiai feldolgozást teljességgel ugyan meg nem célzó, hanem ún. közbülső, átmeneti műfajt kigondoló monográfiának szakmai téren nem volt sok realitása. Román Jánosnál az „A" változat elutasító indokai között az ún. átmeneti műfajú, egykötetes monográfia megfoghatatlanságán túl, szerepelt még az egyévi halogatás, késedelem, ami miatt a szerzők ilyen rövid határidőre (1979-re) nem vállalkoznak. Legfontosabb érve pedig az volt - amit a mai napig is méltányolunk - hogy alapkutatások nélkül nem lehet/nem ajánlatos szintetizáló munkába kezdeni. Az egymást kiegészítő „B" és „C" változatot Román János dolgozta ki, aminek megvalósítása szerinte pusztán az anyagiak mértékén múlott. A „B" változat az „A" változat terjedelmével (70 szerzői ív) és költségével (800 000 Ft) azonos lenne, de a „Miskolc története" címet viselő szigorúan történeti munkáról lenne szó. Szerzői gárdája a tervezet alapján ez lett volna: Kemencéi Tibor (Miskolc földje és népei a honfoglalás előtt), Szűcs Jenő (A középkori város), Román János (Miskolc a török hódoltság korában), Deák Gábor (A kuruc kor, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca) Gyimesi Sándor (A Habsburg restauráció kora), Varga János (Felvilágosodás és reformkor), Spira György (Az 1848—49-es szabadságharc és abszolutizmus, provizórium, kiegyezés kora), Vörös Károyl (A duaizmus kora a törvényhatósági jogú városi rang elnyeréséig és az I, világháborúig) Lehóczky Alfrédé (A forradalmak. Tanácsköztársaság), Karsai Elek (A fehérterror és Horthy fasizmus évei) Beránné Nemes Éva (Ellenállás, felszabadulás), Rátki András (A népi demokratikus korszak) és Kun László (A fordulat évétől a 15 225