A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Rémiás Tibor: Egy (eddig) meg nem jelent várostörténeti monográfia viszontagságai

mezőgazdaság szocializálásának befejezéséig). A „B" változat a három kötetre tervezett „C" változat első részeként is számba volt véve. A kisebb költségkihatást jelentő „B" változat megvalósítása mellett szóltak a következő indokok: tervezetében egységes koncepció élt, az átfedések (ami az „A" változatban gyakori volt) elkerülhetőkké váltak, összességében historiográfiai áttekintést nyújtott volna Miskolc város múltjáról. A háromkötetes „C" változat koncepciójának első részét, kötetét a fent részletezett historiográfiai áttekintés adta volna. A második kötet „Miskolc szociográfiája" alcímmel szerepelt a Román János-féle „Miskolc város monográfiája" c. tervezetben. Itt 15 téma kidolgozására került volna sor: Miskolc természeti viszonyai és azok változása (Frisnyák Sándor), Településrajzi változások, építészettörténeti rétegződés, műemlékek (ifj. Hováth Béla), Városi élet, szervezet és közigazgatás a kiegyezéstől napjainkig (Román János), Nagy-Miskolchoz csatolt községek (Sárközi Zoltán), Mezőgazdaság és mezőgazdasági népesség a parasztbirtok kialakulásától a mezőgazdaság szocialista átszervezéséig (Szabadfalvi József), Bányászat, ipar, iparélet és ipari népesség a céhes kézművességtől a szocialista nagyüzemig (Veres László), Kereskedelmi központ, közlekedési és hírközlési csomópont (Dobrossy István), Hitelélet és tőkeképződés, szocialista gazdaság a kapitalizmus kialakulásától napjainkig (Lahóczky Alfréd), A népélet maradványai a városból és a városban (Máday Gyula), Felvándorlás, kivándorlás, rétegződés, növekedés a mezővárosi szinttől a kétszázezerig (Tóth Pál). Társadalmi fejlődés, jövedelemviszonyok, életszínvonal a felszabadulás előtt és után (Lengyel Béla), Városodás, agglomeráció és vonzáskörzet népesedési, szerkezeti és művelődési kérdései (Tótít Árpád), Tudományos élet, oktatás és közművelődés az Eötvös-féle iskolareformtól napjainkig (Deák Gábor), Művészeit, irodalom, tömegkommunikációs eszközök (Fügedi Márta) és Egészségügy, sportélet, szociális intézmények (Szabó István). A harmadik rész ill. kötet „Miskolc történeti és legújabb kori adattára"'alcímen forrásokat (Román János), statisztikai adatokat (Győri Erzsébet) közölt volna Miskolc város történeti múltjából, valamint 20 szerzői ívben a város helytörténeti bibliográfiáját (Hubay László) tette volna közzé. A 3 kötetes „C" változat előállításának összköltsége 2,5 millióra rúgott volna a tervezet alapján. A monográfia e változatának megvalósítása mellett indokként léptek fel: a szerzők a 10 éves kifutási idő alatt alapkutatásokat végezhettek volna; a levéltár, a múzeum és a könyvtár, mint intézményi bázisok álltak volna a historiográfiai, a szociográfiai és a bibliográfiai kötetek hátterében. Végeredményben, a monográfia elkészítésének meghiúsulása - mindhárom változat esetében - a körülmények kedvezőtlen alakulása és a személyes munkakapcsolatok kezdeti megromlása folytán előre látható volt. Rangsorolás nélkül, a monográfia kátyúba kerülésének vagy mély álomba szenderülésének fő okait a magunk részéről - a következőkben látjuk. 1. A költségek előteremtésének nehézségei kezdettől kitapinthatókká váltak. 2. A főszerkesztő és a felkért szerkesztő közötti koncepcionális és személyes konfliktusok nehézkessé tették az ügy vitelét. 3. A több irányban is lekötött szerzői gárda nem volt elhivatott Miskolc város múltjának 10 éves alapkutatásának elvégzésére - hogy csak az alapvető meghatározó problémákat emeljük ki. A monográfia körüli kicsinyke vihart hosszú hallgatás, vihar utáni csend követte. 10 éves kiesés, töprengés, a felmerült kérdések egyéni és intézményi latolgatása. A várostörténeti részproblémák tanulmányszintű feldolgozása és kutatása folytatódott a megyei levéltár és múzeum eddig is érintett munkatársai körében. Miskolc város történeti monográfiájának szükségessége, gondolatának újraélesztése 1986-ra datálható. Szabadfalvi József, megyei múzeumigazgató előterjesztését tekinthetjük azon írásos dokumentumok egyikének (1986. november 12.), mely a várostörténeti monográfia újrakezdését, annak megvalósulása felé vezető utat tartja szem előtt. Az előterjesztés lényege röviden így summázható. Debrecen és Szeged várostörténeti köteteinek folyamatos megjelenése Miskolc városának is követendő példát jelent.