A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Rémiás Tibor: Egy (eddig) meg nem jelent várostörténeti monográfia viszontagságai

Miskolc időben másodikként megjelent várostörténeti monográfiáját Kun Miklós írta.

12 Az első, miskolci vonatkozású történeti összefoglaló mű után, 60 évvel, 1842-ben megjelenő munka már magyar nyelvű. A Miskolc városi Könyvtár és a Borsod-AbaújZemplén megyei Levéltár közös kiadásaként 1984-ben vehettük kezünkbe. A miskolci Lévay József Tudományos Könyvtár Lévay hagyatékában őrzött kötet hasonmás, fakszimile kiadása ez. A munkát sokan az első várostörténeti monográfiának tekintik annak ellenére, hogy Kun Miklós könyvét propagandisztikus célokkal írta a reformkori mozgalmak hatására. Tartalmát tekintve, a fejezetekre osztott füzetkében szó esik a város eredetéről, birtokosairól, egyházáról, kiváltságairól, adófizető polgárairól, iskoláiról stb. Miskolc város korszakos jelnetőségű monográfiája Szendrei János nevéhez kötődik.

13 Az ötkötetes munka első kötete Kun Miklós vállalkozása után 45 évvel (1886), utolsó kötete pedig az elődhöz képest 70 évvel (1911) jelent meg. A pozitivista szemlélettel készült monumentális, adatgazdag munkát - amit a mai napig is forráskritika nélkül használnak az „amatőr" helytörténetírók a napilapokban írt miskolci vonatkozású cikkeik hivatkozásaként - Dobrossy István és Veres László vettek először kritika alá.

14 Az újabb kutatások eredményei miatt mára már túlhaladottá vált munka jelentősége az eredeti 18-19. századi naplók (Szűcs család, ifj. Négyesi Szepessy Pál stb.) hivatkozásaiban, a 19. század kiemelkedő egyéniségeiknek első kézből származó információiban és a Nagy-Miskolcban történő gondolkodásában (bár a környező települések Miskolcra gyakorolt hatásáról említést sem tesz) rejlik. A Szendrei-féle monográfia utolsó köteteinek megjelenése után még 20 év sem telt el, amikor a Magyar Történelmi Társulat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Csoportja kezdeményezésére új monográfia elkészítése vált szükségessé. A tervektől eltérően végül egy egykötetes tanulmánykötet látott napvilágot 1929-ben, Halmay Béla és Leszih Andor szerkesztése alatt.

15 Az új városi monográfia kimagasló teljesítménye Leveles Erzsébet több mint százoldalas tanulmánya, mely a kötetben „A nyolcszáz éves Miskolc" címen kapott helyet. Szendreitől eltérően Leveles új forráscsoportokat felvonultatva, újszerűen és értékelőén nyúl az eddig már ismert történeti adatokhoz. Miskolc város történetéről eddig közkézen forgó monográfiák sorát az 1962-re (az előző megjelenése után 33 évvel) elkészült munka zárja, ami három szerző: ifj. Horváth Béla-Marjalaki Kiss Lajos-Valentiny Károly együttes terméke

16

. A kötet elsősorban település- és építészettörténeti szempontból jelentett az eddigiektől merőben újszerű feldolgozást. 30 év elteltével időszerűvé vált az újabb kutatások összegezése, azok monografikus munkában történő kamatoztatása. Az újabb történész generáció e soron következő erőpróbájának nehézségeit fogjuk a következő fejezetben felvázolni. Az új, készülő várostörténeti monográfia immáron 18 éves kálváriája Az 1970-es évek közepén országszerte megindult - a valamit is magukra adó városok - várostörténeti monográfiáik szervezése. E törekvésen felbuzdult városi vezetés sorában Budapest, Debrecen és Szeged mellett Miskolc is helyet kért és kapott is. Köztudott, hogy a felemlített három város történeti összefoglalása már a múlté (Budapest), vagy rövidesen azzá lesz (Debrecen, Szeged), hisz az utolsó kötetek is elkészültek illetve nyomdában vannak. Ellenben Miskolc Város Önkormányzata még a mai napig is cipeli a várostörténeti monográfia nehéz, közel húsz éve felvett terhét, hisz megvalósításáról nem mondott le, de hatékony lépéseket sem tesz ennek irányában. Miskolcon a kezdet kezdetén, 1974-ben az alábbi biztató döntés született. „Miskolc megyei Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága egyetért a „Miskolc" (alcím: Fejezetek