A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Rémiás Tibor: Egy (eddig) meg nem jelent várostörténeti monográfia viszontagságai

mottevő eredményeket értek el Miskolc múltjának kutatásában. így vázlatok, cédulaanyag, publikálatlan írások Szendrei Jánostól, Marjalaki Kiss Lajostól, Megay Gézától, Komáromy Józseftől, Leszih Andortól - hogy csak a legjelentősebbeket említsem. Ide került a város céhes tárgyi és irategyüttese is. Számottevő anyag található még a megyei levéltár mezőcsáti fiókintézetében (az 1945 utáni megyei és városi levéltári anyagok és az egyházi, állami anyakönyvek másodpéldányai), Budapesten az Országos Levéltár fondjai között (elsősorban a Helytartótanács és a Kamara iratai között, az U et C anyagok, a diósgyőri koronauradalomra vonatkozó iratok és kisebb-nagyobb családi levéltárak) és Kassa város Levéltárában középkori okleveles anyagok miskolci hivatkozásai fontosak). Az egyházak iratai sem könnyen hozzáférhetők. A reformátusok irategyüttese megtalálható a helyi egyházaknál és Sárospatakon (a Tiszáninneni Ref. Egyház Levéltárában), a katolikusoké a helyi parókiákon és Egerben, de a minoriták levéltára pl. a megyei archívum anyagát gazdagítja, az izraeliták csaknem teljes levéltára a II. világháború alatt elpusztult, pusztán töredékei maradtak fenn a helyi zsinagógában és Budapesten, az evangélikusokra és a gör. katolikusokra vonatkozó dokumentumok helyben kutathatók, de az orthodox egyházi iratok Miskolcon (az egyháznál és a HOM-ban is) és Nyíregyházán lelhetők fel. Természetesen, az egy külön kérdés, hogy a fent felsorolt levéltári iratanyagok feltárottsági fokai'szintje milyen is? E kérdés részletes megválaszolására itt nem térnénk ki, egyrészt a helyhiány, másrészt valamennyi ismeretének hiánya miatt sem. A kérdések, persze vég nélkül feltehetők, hisz azok a monumentális munka fontosságából és sokrétűségéből adódnak. Összegezésként leszögezhető néhány konklúzió. Miskolcon a várostörténeti tanulmányok, cikkek, forráskiadványok fellendülőben vannak, de a monografikus feldolgozás égetően szükségessé vált. A város a monumentális történeti munka megjelentetési nehézségeivel küszködik, ami idővel - remélhetőleg kiküszöbölhetővé válhat. A helyi szakemberek, történészek, kutatók kis száma súlyosan érinti a vállalkozást. A levéltár szakemberei megyei témákhoz való - mindinkább érezhető - elkötelezettsége és a várostörténeti kutatásoktól történő távolmaradásuk miatt, valójában a múzeum történész-muzeulógusaira, a kialakuló Bölcsész Egyetem történész oktató-kutatóira és a város helytörténészeire számíthatunk, valamint vidéki (egri, debreceni, pesti, nyíregyházi, sárospataki) kollégák részvételére. Sajnos, e kutatók latin és német nyelvtudásának hiányosságai - a források pontos és részletes feltárása érdekében - továbbra sem megoldottak. Végezetül eddigi történetírásunk nagy hiányosságára kell felhívnunk az olvasó figyelmét. Átgondolt, szervezett és irányított várostörténet-írás Magyarországon eddig nem létezett. Bácskai Vera, a magyar várostörténetTrás ismert úttörőjének véleménye szerint is eddig csak hely történetírásról beszélhettünk. A történetírás új irányzatának meghonosodásához Miskolc is hozzá kíván járulni. Monografikus munkák Miskolc városáról A város történetének első összefoglalása Kassán jelent meg 1782-ben, latin nyelven.

11 Benkő Sámuel történeti-orvosi helyrajza a többszöri utánnyomás ellenére is csak a latin nyelvet ismerőknek és a szűkebb szakmai köröknek, elsősorban orvosoknak és Miskolc gazdasága, földrajzi adottsága, időjárása iránt érdeklődőknek jelent izgalmas olvasmányt. Tartalma a latinul nem tudók számára 1976-ban vált ismertté, amikor M. Kiss Júlia fordítása, Miskolc város Tanácsának támogatása, Szabadfalvi József sajtó alá rendezése, szerkesztése és a Herman Ottó Múzeum gondozása révén került publikálásra.