A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Sajó Tamás: A diósgyőri főutca történeti változásai

körül, a patak által lemetszett félkörben alakult ki. A nagy szerepet játszó szőlőkultúrát a 14. században Felsőgyőrött királyi hívásra letelepedő pálosok honosították meg. Bár Nagy Lajos halálával, a lengyel-magyar királyság megszűntével az udvar Budára költözik, a vár királynői javadalom, vadászkastély marad, melyet 1526-tól kezdve zálogosbérlők igazgatnak. 1563-tól a bérlet protestáns családok, jobbára erdélyi szimpatizánsok kezébe kerül, sőt 1619 és 1655 között az erdélyi fejedelemséghez tartozik. Erdélyben a kálvinizmus bevett, sőt támogatott vallás, Diósgyőr urai pedig még ezen felül is kedveznek a reformátusoknak. Enyingi Török István várkapitány, a szomorú emlékű Török Bálint unokája olyan jelentős adományt tett az eklézsia javára, hogy még az 1760-as években is a templom alapítójaként emlegették. Feltehetően ezért helyezték el epitáfiumát a templom belső falán. A kálvinizmus annyira megerősödik, hogy 1766-os tanúságuk szerint a községben 1563 és 1718 között ..az katolikusoknak plébánusuk illetve közönséges Isteni Tiszteletre való exercitiumuk nem vólt"

: A középkori templom és paplak is az új vallás szolgálatában állnak egészen 1590-ig, amikor egy török portya során tűzvész martalékává válnak. Az eklézsia akkor a vár védelmébe költözik: a Szinva pallójának északi hídfője mellé, ahol a miskolc-felsőgyőri út elágazik a vár felé. A várhoz még közelebb kerülni már nem lehetett, mert a vár körüli védelmi sáv megállítc Lta a település további közeledését. Az itt fából épült kis oratóriummal veszi kezdetét a Szinva északi partjának betelepülése. Bár az 1686-os impériumváltozás Diósgyőrt mint articularis helyet meghagyta protestáns vallásának szabad gyakorlásában és a békeidő beálltával megkezdődött a vallási központ visszaköltözése a településközpontba, állandósul az eklézsia zaklatása a katolikus zálogosbérlők részéről, sorra veszik el épületeiket és javadalmaikat. 1742-ben végül a zálogbérlet az egri káptalan kezébe kerül, amely a „puszta templomot" újjáépítteti. Enyingi Török István epitáfium-tábláját, mint a bukott rendszer emlékmüvét „a kőfalba bé rakattya", s egy évre rá földesúri hatalmánál fogva a „templomot, parochiát, oskolát s a földnek felét" a református egyháztól átveszi. Helyette uradalmi telket ad parókia és iskola céljára a miskolci út mentén, az oratóriummal átellenben. A reformátusok így a mezőváros addigi központjából végleg kiszorulnak a lakott terület peremére, kezdetét veszi a központ polarizálódása katolikus fel- és református alvégre. 1755-ben a diósgyőri uradalmat gróf Grassalkovics Antal kapja meg zálogba Mária Teréziától. A gróf, mint másutt új szerzeményein, itt is parvenühöz illő buzgalommal lát építkezéshez. Miután a vár állapotát túlontúl leromlottnak ítéli, „dominális ház", új uradalmi központ építésébe fog a református parókia és iskola közvetlen szomszédságában. Az 1750-es évek végén áll már a Grassalkovics által meghonosított franciás barokk U-alaprajzot másoló „nagy udvar", keleti szárnyán a dominális házzal és konyhával, a nyugatin a börtönnel és présházzal, az udvar végében az istállónak kialakított északi szárnnyal. Az 1760-as években, mint az építkezés lendületéből már sejthető volt, az uradalmi központ tovább kíván terjeszkedni. Az ilyen irányú törekvéseknek útjában álló református parókiát és iskolát mint uradalmi telkeken állókat visszaveszik és helyükbe építik az új számtartói házat. Az egy emberöltőn belül két drasztikus helyváltoztatást is megélt református egyház végleges megoldásra törekszik: egy új, lehetőség szerint központi fekvésű vallási centrum, azaz templom-parókia-iskola-együttes kialakítására. 1763-ban kérelem megy Gödöllőre, a Grassalkovics uradalmi központba, miszerint „az oratóriumunk mind alkalmatlan helyen vagyon, mind elrongálódott, mind szoros és hitvány, és szükséges volna más Helyre áthelyezni." Helytartótanácsi jóváhagyás és vármegyei vizsgálat után az uradalom kijelöli az új templom helyét, amely nem egészen felel meg az eklézsia várakozásának. Azt ugyan