A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Kilián István: Színjáték a minorita iskolában (1753-1780)

majd ugyanezek a gyermekek jelmezbe öltözötten asszisztáltak a szertartáson. Előadott azonban ugyanezen a napon egy magyar nyelvű komédiát is. Schwajczer 1744-ben született. Nyírbátorban lépett a rendbe. Kantában filozófiát, Nyírbátorban 1761-től 1763-ig teológiát tanult. Az 1765-ös tanévtől két éven át tanított Miskolcon. Egy évig novíciusmester is volt, nem tudni azonban, hogy hol. 1775-ben Egerben kánonjogot tanított, de még ugyanebben az évben augusztus 10-én Eperjesre távozott, ahol ugyancsak ő lett a kánonjog professzora. Az erdélyi őrség custosává is megválasztották. 1781. január 13-án Miskolcon halt meg tüdőbajban.

29 1774. szeptember 2-án Mészáros Ágoston rendezett a Schwajczer Keresztélyéhez hasonló jelmezes processziót az őrangyalok ünnepén, ő néhány diákját már arkangyal jelmezbe is öltöztette, de valamennyi felvonult kisdiák drága ruhákba öltözött. Mészáros 1748-ban született Aradon. Miskolcon csak 1774-ben tanított. 1780-ban Nyírbátorban tartózkodott. 1789-ben, november 6-án halt meg.

30 Az 1778. október 14-én a főispáni installáció napján Szabó Anzelm rendezett egy látványos drámát, amelyben actorok és cantorok is felléptek, s óriási sikert arattak. A darabot, minthogy a nézőknek nagyon tetszett, megújrázták, s a főispán pedig megismételtette. Szabó a Pozsony melletti Diószegen született 1753-ban. Volt filozófia professzor, novíciusmester, gimnáziumi tanár, házfőnök is, igazgató Miskolcon az 1777-78-as tanévben. Később udvari káplán lett, majd plébános. Borosjenőn halt meg hatvanhét éves korában 1800. április 20-án.

31 Záreczky Ágoston Hilaris című drámával lépett az igen tekintélyes nézőközönség elé. 1751-ben született Tállyán. 1779-től közvetlenül felszentelése után két évig Miskolcon tanított. Ezután Radnóton, Giróttótfaluban, Mihályfalván volt plébános. Imregen halt meg 1802. február 13-án.

32 Ismert és ismeretlen nevek sorakoznak a miskolci iskolai színjátékokat rendező tanárok között. Java részüknek csak ez volt egyetlen önálló, irodalminak tekinthető írásműve, prédikációin és a tanításon kívül. De ha csak ez az egyetlen dráma jegyzi írója, rendezője nevét, ez éppen a legfontosabb jele annak, hogy szerzőjének, rendezőjének a kor követelményeinek megfelelően kellett színre vinni drámát. Enélkül nem képzelhető el a kor iskolája. A színi témák Miskolcon A jelen kor színház- és drámakutatói az iskolai színjáték fogalmát már sokkal tágabban értelmezik, mint a múlt század végén, vagy a 20. század elején a kutatók. Színjátéknak tartjuk mindazokat a nyilvános fellépéseket, amelyeket hivatásos vagy amatőrszínészek adtak elő a közönség szórakoztatására vagy nevelésére. Nem kellett hozzá feltétlenül megírt szöveg vagy előre elkészített jelmez. A 17-18. században a jezsuita iskolák diákjai a nagypénteki körmeneteken rendszerint Krisztus-kori jelmezekbe öltözötten vonultak fel a nagypénteki körmeneten. A Krisztust megjelenítő személy keresztet hordozott vállán, s mögötte haladtak a jeruzsálemi asszonyok, a bámészkodó zsidó férfiak és nők, római katonaruhákat viselő diákok. Ezzel az élőképpel gyakran nagy hatást tudtak elérni. Sokszor írják le a jezsuita házak historikusai, hogy a körmeneten résztvevőkre, az azt szemlélőkre leírhatatlan hatással volt ez a processzió. Máskor saroglyákon jelmezbe öltözött szereplőket vitt négy férfi a vállán azért, hogy a közönség soraiból kiemeljék a hatni akaró szereplőt, szereplőket.

33 Az élőkép vagy a jelmezes felvonulás középkori hagyományokra épült, s a liturgia szerves része volt a bibliai történeteket előadó játék. A papi prédikáció illusztrálásának egyik jól bevált eszköze volt nyomtatott, anyanyelvű biblia híján. A hagyomány a