A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Kilián István: Színjáték a minorita iskolában (1753-1780)

feloszlatása után a gimnázium vezetését.

7 A minoriták tehát így egyes városokban csak lelkipásztorkodással, másokban pedig tanítással is foglalkoztak. A miskolci rendház és gimnázium alapítása a szervezőkészségéről, diplomáciai érzékéről, elkötelezett hitéről messze híres Kelemen Didák nevéhez fűződik. Ez a székely származású minorita pap, később rendfőnök, 1725-ben azt kérte a várostól, hogy az egykor a ferencesek tulajdonában volt telket a templom- és rendházromokkal adja vissza a minoritáknak. A szomszéd község, Mindszent plébánosa pedig azért emelt szót a miskolci honatyák előtt, hogy a romterületen a város piacot rendezett be, s ezzel megszentségtelenítik a katolikus hívek egykor megszentelt helyét. A Városi Tanács Kelemen Didák kérését elutasította azon a címen, hogy Miskolcon mindössze nyolc család katolikus hitű, nincs tehát szükség sem iskolára, sem katolikus templomra. Kelemen Didák erre Bécshez fordult, s ennek eredményeképpen 1729-ben a minoriták a kért telket meg is kapták. Ezen a területen tizennégy kis ház állott, ezeket a minoriták megvásárolták, s még 1729-ben hozzá is fogtak a templom építéséhez. 1734-ben már a templom és a kolostor is készen állott. Hamarosan hozzáláttak az iskola megépítéséhez is. Előbb csak mintegy 50 tanulót befogadó épületet emeltek azzal a szándékkal, hogy ezt az igényeknek megfelelően tovább is bővítik. 1729-ben „felmenő rendszerben" meg is indították az iskolát. 1751-ben a korábbi épületek kicsinynek bizonyultak, s ezért nagyobbat kívántak emelni. Ehhez azonban ismét telekre volt szükségük. A Szentpéteri útból hasíttattak ki egy részt, s azon elkészült az új iskola. 1773-ban ez is alkalmatlanná vált, s hozzá is fogtak egy hosszú, földszintes épület emeléséhez, s ez egészen a 20. század elejéig állt, amikor is a minoriták egy, a kor igényeinek mindenben megfelelő, még a mai is álló két emeletes épületet építettek.

8 A minorita iskolai színjátszásról az első adatok Kézdivásárhely-Kantából kerültek elő. Feltételezhető, hogy a 17. század legvégétől az iskolában színjátékot mutattak be, az azonban kétségtelen, hogy a 18. század harmincas éveitől a 17. század végén indított hagyomány folyamatosan továbbélt. Ezt adatok, nyomtatott színlapok, s igen sok kéziratban ránk maradt dráma bizonyítja.

9 Nagybányáról egyetlen szövegünk van, egy nagypénteki misztériumjáték. Juhász Máté Jézus szenvedését s a szenvedéstörténet egyes jeleneteinek ószövetségi bibliai előképeit dramatizálja.

1

" Szerzője, Juhász Máté 1745-től 1749-ig Miskolcon tanította a parvistákat.

11 Eperjesen a jezsuiták eltörlése után a minoriták is bemutattak néhány színjátékot a magyarországi német nyelvű sajtó tanúbizonysága szerint.

12 Aradon egyetlenegy drámakéziraton kívül semmi nyoma nincs annak, hogy valaha is mutattak volna be a minorita iskolai diákok valamilyen drámát.

13 Miskolcról az első, iskolai színjátszásra vonatkozó adatokat Bajay Amand adta ki. Iskolatörténetében közöl egy latin és egy magyar nyelvű drámarészietet,

14 a Pomum Theodosii című dráma-színlapot. Ugyanezt a várostörténet köteteinek egyikébe. Szendrey János is átvette.

15 Évekkel később Kilián István foglalkozott részletesen a kérdéssel, s a minorita háztörténetben talált adatokkal bizonyította, hogy a 18. század közepétől egészen a század nyolcvanas éveinek elejéig a színjátszás folyamatos volt.

,h Ugyancsak Kilián István kiadta a magyar nyelvű miskolci drámaprogramokat, illetőleg kéziratokat és sajtó alá rendezte a magyarországi minorita iskolákban bemutatott drámák címjegyzékét és azok bibliográfiáját városok szerinti bontásban.

17 Az eddig közreadott munkák alapján tisztázható egykori iskolai színház szövegkönyvei írójának, rendezőjének neve, az előadott darabok tematikai rendszere, műneme, másként színjátéktípusa, az iskolai szánjáték technikája, s a közönség reagálása és megoszlása. 13 193