A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Bartha Lajos-Buka Adrienne: A rudabányai műemlék templom középkori napórája

„számlapkört" a kőtömb kifaragását követően, még annak beépítése előtt vésték, és legalább a napkelte-napnyugta vonal, valamint a függőleges déli óravonal is ekkor készült. A külső kör kétségtelenül már a támpillér megépülte után került a kváderekre: a több kőtömbre kiterjedő külső kör csak ekkor volt hibátlanul megszerkeszthető! Talán a felező óravonalak is ekkor kerültek a kőtömbre. Arra nézve azonban semmilyen okleveles adatunk nincs, hogy mikor épült a templom.

10 Legkorábbi részeit a régebbi és újabb vizsgálatok (R. Tombor Ilona, Pámer Nóra, Komjáthy Attila, R. Kiss István) egyaránt a 11. századra, közelebbről Károly Róbert vagy Nagy Lajos király korára teszik." Általában három építési periódust feltételeznek, ezek során a templom belső tere és elrendezése elfalazások és új falszakaszok építése következtében jelentősen megváltozott. Szempontunkból, elsősorban a déli fal és a pillérek építésének kora érdekes. Már R. Tombor Ilona úgy vélte, hogy a templom első nagyobb átépítése, illetve újjáépítése a 15. században történt, amikor is az eredeti, 14. századi déli falat változatlanul hagyva végezték a munkát. Pámer Nóra is a legkorábbi (14. századi) építkezés maradványának tartja a déli falat, viszont a pilléreket valamivel későbbinek véli.

12 Mivel a napóra készítésének időpontját a támpillérekével azonosnak tekintjük, korát a 14. század második felére, vagy talán a 15. század elejére tehetjük. Lehetséges azonban, hogy a már elkészült napórán utóbb változtatásokat végeztek. Elképzelhető (bár határozottan nem bizonyítható), hogy eredetileg - a támpillérrel egyidőben - csak a belső kör és a négy részre osztott számlap készült el: ez valóban csupán az imaidőket jelezte (délelőtt, dél, délután, napnyugta). Utóbb, talán az újjáépítéssel párhuzamosan megpróbálták a napórát pontosabbá, részletesebb beosztásúvá tenni. Ekkor készülhetett a külső gyűrű, valamint a 45 fokos szektorokat tovább felező osztásvonalak, és ezek átmérőmenti meghosszabításaként a napkelte-napnyugta vonal fölé mutató „hamis óravönalak". Amint arra már utaltunk, a napóra számlapjának síkja nem mutat pontosan déli irányba, hanem attól 20 fokkal hajlik kelet felé. Ennek következtében a tavaszi napéjegyenlőség (húsvét körüli) időszakában a késő délutáni napsugarak már nem világítják meg a gnómont és a számlapot, hanem a napóra napnyugta előtt árnyékba kerül. A késő délutáni napsugarak akkor vetik a pálca utolsó árnyékát a számlapra, amikor a Nap még 22-27 fokra van a látóhatár felett. Ezért az utolsó megfigyelhető árnyék mintegy megfelezi a napnyugta vízszintes óravonalának és a délutáni imaidőt jelző óravonalnak a közét. Az „utolsó árnyék" iránya viszont sugallhatja az osztásközök felezésének gondolatát. A nyári napforduló táján (június 22.) viszont az „utolsó észlelhető árnyék" akkor esik a napórára, amikor a Nap még aránylag magasan, mintegy 60 fokra van a látóhatár felett. Ez a megvilágosítási szög pedig durván felezi a déli függőleges vonal és a délutáni ima idejének vonala közti szöget. Ilyen módon a már meglevő beosztások további felezése a kész napórán gyakorlatias okokkal magyarázható. A délelőtti beosztások közeit már csak a szimmetria érdekében is ugyancsak megfelezték. Elképzelhető tehát, hogy a napóra jelenlegi beosztása fokozatosan alakult ki. Az utólagos bevésésekkel magyarázható egyes osztásvonalak irányának kisebb pontatlansága. Érdekes, bár nem közvetlenül a napórához kapcsolódik a templom irányítottságának kérdése. Amint arra R. Tombor Ilona már rámutatott, a templom védőszentje Szent Miklós volt (névünnepe december 6.), az épület pedig keletéit, vagyis a templomhajó tengelye kelet-nyugati irányú. A tájolóval végzett ellenőrző mérés azonban arra mutatott, hogy a déli falsík - amely párhuzamos volt az eredeti főhajó tengelyével! nem kelet-nyugati irányú, hanem 20±1 fokkal hajlik nyugattól déli irányba. Ez az