A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Bartha Lajos-Buka Adrienne: A rudabányai műemlék templom középkori napórája

eltérés túlságosan nagy ahhoz, hogy egyszerűen az egykori építőmesterek hibájának tudjuk be. Talán megmagyarázható az eltérés, ha figyelembe vesszük a keletelő templomok iránykijelölésénél követett középkori gyakorlatot. Szokás volt ugyanis, hogy annak a szentnek a névünnepén, akinek az építendő templomot szentelték, pontosan megjelölték a lenyugvó vagy felkelő nap irányát (például egy függőlegesen földbe vert karó árnyékának irányával). Ezt tekintették „kelet-nyugat" tengelynek, és ehhez irányozták a templom hajóját.

13 A Nap azonban csak a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején kel fel, illetve nyugszik le pontosan keleten és nyugaton. Nyáron a napkelte és napnyugta északkelet, illetve északnyugat felé tolódik, télen viszont közel délkeleten kel és délnyugaton nyugszik a Nap. Ezért számos középkori templom tengelye aszerint tér el a kelet-nyugati iránytól, hogy a névadó szent ünnepe mely évszakra esik. Mivel Szent Miklós napja közel esik a téli napfordulóhoz (december 6-december 21.), a tengelynek is mintegy 30 fokos szöggel kellene a valóságos kelet-nyugati iránytól eltérnie dél felé. A tényleges irány tehát körülbelül 10 fokkal különbözik a Miklós napján lenyugvó Nap irányától. Ez is még számottevő különbség, de esetleg magyarázható a domboldalon épített templom alkalmazkodásával a terep adottságaihoz. Gondolhatunk arra is, hogy az építők - talán a téli időszak gyakori borultsága miatt - nem tudták az irány kitűzését pontosan Szt. Miklós-napján elvégezni. Ám a benyomásunk mindenképpen az, hogy a rudabányai templom építői a főhajó tengelyét a névadó szent ünnepének napjára próbálták „keletelni". A középkori napórával kapcsolatban még egy kérdést kell röviden érintenünk. Meglepő módon ugyanis a rudabányai gótikus templom nyomtatott és kéziratos leírásai ezt az érdekes, nálunk egyedülálló napórát egyáltalában nem említik. A századfordulón Myskovszky Viktor egyébként igen pontos rajzokat is készített a templomról, ezeken a kváderkövek fugáit is jelezte, a napórát azonban nem ábrázolta. Ám éppen ezek a rajzok arra mutatnak, hogy a déli fal pilléreit korábban vakolat fedte. így nem kizárt, hogy a napórát évszázadokon át a vakolatréteg rejtette el és óvta meg! Ez a vélekedésünk összhangban van azzal a közléssel, amely szerint a napóra az 1929. évi restaurálás során bukkant elő.

14 Tény, hogy az 1930-as évek után készült fényképeken már látható.

1

"

1 Leírást azonban még 1970-ben sem adtak erről az emlékről. BARTHA LAJOS-BUKA ADRIENNE JEGYZETEK 1. Buka A.-Bartha L.: A Medieval Scratch Dial on the Gothic Churc at Rudabánva. = British Sundial Societv Bulletin. Vol. 2. No. 1. 1990. 2. Rohr, R. ./. R.: Die Sonnenuhr. München, 1982. 3. Daniel, St. J. H. Chr.: Sundials on Walls. Maritime Monographs and Reports. Nat. Maritime Mus. Greenwich. Nr. 28. 1978. 4. Daniel, St. J. H. Chr.: Sundials. Shire Album 176. 19S6. 5. Zenkert, A.: Fascination Sonnenuhr. Berlin, 1984. 6. Bartha L.: A szentendrei napóráról. = Dunakanyar, 1979/3. 7. Buka A.: A problematikus mátraverebélyi napóra. Kézirat. 8. Zinner, E.: Deutsche und niederländische astronomische Instrumente des 11-18. Jh. II. Aufl. München, 1972. 9. Adamuv F.: Slnecné hodiny na Slovensku. Kosice. 1980. (Továbbá: Bartha L.: A magyar csillagászat történetéből, I. Csillagászati Évkönyv az 1959. évre. Bp. 1958.) 10. R. Tombor I.: Rudabánya műemlékei. In: Pantó E. et al.: Rudabánva ércbányászata. Bp. 1957. 48-65.