A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Barsi János: A minoriták Miskolc társadalmi életében megtelepedésüktől a 19. század elejéig

mind a városnak, mind a többi egyháznak feldolgozásra és bemutatásra kerül az adott korban játszott társadalmi szerepe, illetve az erre vonatkozó forrásanyag, ami már megadja azt a társadalmi hátteret, amibe a minorita munkásságot a maga egészében be lehet majd állítani. Addig is reméljük, hogy ez a dolgozat valamiképpen segíti a nagyobb egész ezen részének jobb megismerését. Mielőtt a források bemutatásához és azok elemzéséhez fognánk, nem tekinthetünk el attól, hogy bemutassuk, igaz nagyon röviden és elnagyoltan, a minorita rend szervezeti felépítését egyrészről, másrészről pedig, hogy ne szóljunk arról az egyházi sajátosságról, amit talán univerzitásznak is hívhatnánk, mely az egyház adott helyen megjelenő társadalmi életét sajátos módon valósítja meg. Először nézzük meg a rend szervezeti felépítését. A Szent Ferenc által alapított, ekkor még egyszerűen csak ferences rend a középkor folyamán gyorsan és az egész országra kiterjedően telepedett meg. Nyolc őrségben, a győriben, az esztergomiban, az egriben, az erdélyiben, a fehérváriban, a pécsiben, a zágrábiban és a szerémségiben ötvenkét házat alapítottak. A 16. század eleji rendszakadás után a minoritává vagy, a házuk után, konventuálissá váló ág kiszorult a török kor harcai alatt az országból, s csak 1751-ben nyerte el az országgyűlési engedélyt az újbóli megtelepedésre. Igaz, a korábbi években már éltek a rend tagjai közül az ország területén, s magát a rendtartományt is már 1729-ben megszervezték. Ez az új, szent Erzsébetről elnevezett rendtartomány a teljes kiépülése után, ami korszakunk derekára tehető, a következőképpen tagolódott: Erdélyben volt található egy tartomány, Magyarországon pedig három őrség, mely utóbbi az úgynevezett felsőmagyarországi, illetve a délvidéki részeken rendelkezett házakkal. Vagyis az akkori Magyarország missziós területein, mely nagyon jól mutatja a rend szellemét. Hogy a rend területi elhelyezkedéséről, s ezáltal az egyház egyetemességéből fakadó társadalmi jelenlétről pontosabb képet kapjunk, hasznosnak tűnik a házak elhelyezkedésének ismertetése. Az erdélyi Szentháromság tartományban a rend hat városban települt meg: Kantán, Kolozsvárott, Besztercén, Enyeden, Firtoson és Marosvásárhelyen. A magyarországi Szent Ferenc őrségben öt városban találunk házat: Aradon, Belgrádban, Orsován, Lúgoson és Pancsován. A páduai Szent Antal őrségben hat városban volt házuk: Egerben, Nagybányán, Miskolcon, Nyírbátorban, Wimpassingban és Szilágysomlyón. A harmadik magyarországi őrségben, a szent Bonaventurában pedig öt városban telepedtek meg: Eperjesen, Csütörtökhelyen, Lőcsén, Radon és Imregen. Ezek természetesen a rendi élet keretéül szolgáló rendházakat vagy rezidenciákat jelentik, amiken kívül még több település plébániáját is. mint például a Borsod vármegyei Felsőtelekes plébániáját, vezették a minoriták. Ez, a talán hosszasabb bemutatás látni engedi, hogy a minorita rend, miként bármely más rend is, nem illeszthető be egy adott hely társadalmába olyan szervesen, mint akár egy katolikus, több évtizeden át egy helyen rezideálő plébános, vagy még inkább, mint egy családos, egy adott helyen szinte megtelepedett protestáns lelkipásztor vagy egyháza, hogy a fentebb említett kettős szempont másik elemére, az egyetemességre szemléletes példát hozzunk. A minorita rend tagjai, amint a fenti rendi struktúra már jelzi, az akkori fél Magyarországot egy rendi szellem alapján ismerhették meg, de ezt az egységes rendi szellemet a helyi társadalom felé a rendi belső migráció révén lényegében mindig más és más személy képviselte, mely a renden belüli mobilitás és stabilitás érdekes kölcsönhatásaként jelent meg abban a társadalomban, amit ma már világi társadalomnak nevezhetünk. Még mielőtt a rend és a társadalom Miskolcra jellemző forrásait idéznénk, utolsó szempontként érdemes magának az egyháznak a világról vallott felfogását néhány szóval vázolni, hiszen az egyház világról alkotott képe alól a minorita rend sem vonhatta ki magát.